Hárman vehettek át Pro Urbe emlékérmet

A Pro Urbe emlékérem azoknak a személyeknek, illetve szervezeteknek adományozható, akik, illetve amelyek tevékenysége a város gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésében kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult. A díjat hagyományosan az október 23-i ünnepi esten adják át. 2019-ben Kernné Magda Irén, Kiszl Károly és Forster József vehették át a város rangos elismerését, melyet Szabó Péter, Paks polgármestere adott át.

Ahogy a méltatásban elhangzott, Kernné Magda Irén 1985-ben kezdett dolgozni Pakson, a Bezerédj általános iskolában. Nevéhez fűződik a Szemfüles című diákújság megalapítása, tehetségfejlesztés az újságírószakkör keretében. Pedagógusként Németh László-díjat kapott az oktatási tárcától az anyanyelvi kultúra ápolásáért. Korábbi nyilatkozatából kiderül, hogy alapvetően irodalmi beállítottságú volt, de érdeklődése egyre inkább a történelem, a helytörténet tanítása felé tolódott. A mindennapi tanítást maga mögött hagyva a Városi Múzeumban folytatta pályafutását múzeumpedagógusként, ekkor lett a Várossá válni című kötet társszerzője és szerkesztője, a Városunk: Paks című helytörténeti tankönyv szerzője. Munkássága mind tudományos mind pedagógiai vonatkozásban alapvető jelentőségű és példaértékű. Publikációi elengedhetetlenek Paks történetének megismeréséhez és tanításához. Szakavatott ismerője Pákolitz István életművének, hagyatékának gondozásával, emlékszobájának berendezésével kiváló munkát végzett a múzeumban. Nélkülözhetetlen segítséget nyújtott a Paksi Települési Értéktár Bizottság tevékenységéhez, számos helyismereti vetélkedőt és Pákolitz szavalóversenyt szervezett. A Paksi Hírnök munkatársaként az Üdvözlet Paksról című rovat elindítója és állandó szerzője volt. A két kiadásban megjelent Híres paksi elődeink című hiánypótló gyűjteménye külföldi érdeklődésre is számot tartott, és Képeskönyv című kötete is utánnyomást élt meg, a TelePaks Médiacentrum Nonprofit Kft. – Paksi Hírnök kiadásában megjelent Paksi templomok és kápolnák című fényképalbumhoz Kernné Magda Irén írta a kísérőszöveget. Most szeptemberben jelent meg Pákolitz István születésének 100. évfordulójára Itthon című kötete, melyben Pákolitz István Paksról, a paksi barátokról, ismerősökről, eseményekről szóló műveiből ad válogatást. Munkásságát a város 2006-ban Paks kultúrájáért kitüntetéssel ismerte el.

Kiszl Károly 1949-ben született Pakson, hajós család gyermekeként; azóta is itt él, lelkes lokálpatrióta. 1968-tól különböző beosztásokban hajózással foglalkozik. Élve a rendszerváltás adta lehetőségekkel, önálló hajós magánvállalkozások építésébe kezdett. Szívügye a hajózás hagyományainak ápolása, a szakma népszerűsítése, minél szélesebb körű elismertetése. Kiszl Károly a Paksi Duna-partért Közalapítvány elnöke, a Révhajósok Országos Szövetségének volt elnöke, a Paksi Iparos és Vállalkozói Kör, valamint a Duna-Sió Turisztikai Egyesület és a Közlekedéstudományi Egyesület Hajózási Tagozatának tagja. Elkötelezett paksiként évtizedek óta részt vesz a város kulturális életének támogatásában, szorosan együttműködve a mindenkori kulturális intézményekkel. Csak a legfontosabbakat említve: éveken át a város rendelkezésére bocsátotta a régi víziszínpadi hajótestet, a paksiak által közkedvelt augusztus 20-i tűzijátékot először az ő uszályáról, később a kompról lőtték ki, segít a lampionos felvonulás lebonyolításában is. Paksot támogató tevékenységének legjelentősebb eredménye az 1989-től folyamatosan fejlődő paksi komp-, majd nagyhajó- és csónakkikötő létrehozása és üzemeltetése. Számos elismerésben részesült pályája során, közülük a Paksi Iparos és Vállalkozói Körtől 2002-ben elnyert az Év Vállalkozója, a 2010-ben a Révhajósok Országos Szövetsége által adományozott Nagy Révész, valamint a 2013-ban a Vállalkozók Országos Szövetsége által adományozott az Év Vállalkozója díjakra a legbüszkébb, hangzott el az esten.

Forster József Dunakömlődön született, ma is ott él. 1977-től dolgozott a Paksi Atomerőmű Vállalatnál, jelentős szerepe volt a lakótelep és Paks egyes épületeinek építésénél, ahogy fogalmazott: „Építettem utat, járdát, óvodát, iskolát és várat. Továbbá erőművet, gyárat templomot, kórházat, sportcsarnokot, uszodát, szállodát, faluházat, emlékművet.” Részt vett a Német Nemzetiségi Önkormányzat megalakulásában, és jelentős szerepe volt abban, hogy Paks testvérvárosi kapcsolatot alakított ki Reichertshofennel. Részt vett a testvérmegyei kapcsolatok kialakításában Tolna megye és Main Tauber Kreis között. Az egykori Dunakömlődért Egyesület elnöke volt. Beválasztották a Dunakömlődi Egyházközség elnökségébe, melynek munkája alatt megújult a dunakömlődi templom és környezete. A Dunakömlődi Borbarát Kör és a Paksi Kertbarátok Egyesülete tagja, aktív a Siller Nótakörben, szabadidejét unokáival, borászattal, kertészkedéssel tölti. Kezdeményezésére, önkormányzati segítséggel 2016-ban megépült a kitelepített németek emlékműve Dunakömlődön. Forster József azt mondja, hogy mindez nem történhetett volna meg, ha nem áll mellette a családja és a barátai, elsősorban a felesége, Jutka, aki elkötelezett a település iránt, és mindenben segítette, biztatta. Nem feledheti városunk díszpolgára, Pónya József segítségét, biztatását ösztönzését sem, hangzott el a méltatásban.