Gyémántlakodalom Csámpán

Unokája eljegyzésére készült, de saját gyémántlakodalmában találta magát Szabó István és felesége Szabó Istvánné, Kovács Mária szombaton. Az idős házaspár már nem szívesen mozdul ki, egészségük sem a régi, családjuk ezért jobb híján ezzel a kegyes hazugsággal csalta el a mamát-papát a nagy eseményre, amelyet a csámpai faluházban tartottak.

Gyerekeik, unokáik és a család többi tagja nagy odaadással készültek, sütöttek, főztek, előkeresték a régi fotókat, egyik, a legrégebbi közös fotó még az ünnepi tortára is felkerült. Amikor Pista bácsiék megérkeztek és rájöttek, hogy az ő ünneplésükre gyűltek össze, hol sírtak, hol nevettek. Lapunk munkatársának elárulták, mit sem sejtettek arról, hogy az ő hatvanadik házassági évfordulójukat ünneplik. Mindketten 1932-ben születtek, az esküvőt pedig 1951-ben tartották. Négy gyerekük született, kettő fiú, kettő lány, de egyiküket sajnos már eltemették. Nyolc unokának, hat dédunokának örvendhet a házaspár. Pista bácsi és Mari néni, bár egészségük már valóban megromlott, nem szorulnak gondoskodásra. A napot többnyire csak tévézgetéssel, beszélgetéssel töltik, de a ház körüli munkát maguk végzik. A munka nem idegen számukra, paraszti életüknek mindig is szerves része volt, műveltek földet, tartottak állatokat, néhány csirke még most is kapirgál az udvarukon. – Megvagyunk, öregesen – mondták szűkszavúan magukról. Pista bácsi két lánytestvére kissé bőbeszédűbbnek mutatkozott, ők mondták el, hogy szép élete volt a házaspárnak, Pista bácsi mindig jó kedélyű volt. Azt is elárulták, hogy nagy szerelem volt az övék. Nagy – erősítette meg fivérük. – Nagyobb, mint az atomerőmű – tette hozzá nevetve.