A közeljövőben nem, de tavasszal rekordméretű árhullám várható

Az enyhe klíma hatására olvadásnak induló hótömegnek, valamint az elmúlt hetek csapadékos időjárásának köszönhetően egyre jelentősebb területeket áraszt el a belvíz és egyre nagyobb szakaszokon válik szükségessé az árvízvédelmi készültség elrendelése. Tolna megyében 6100 hektár áll víz alatt, 8000 hektár pedig károsan átnedvesedett, számolt be Tóth Ferenc Tolna megyei kormányhivatalnok hivatalos tájékoztatóján. A Duna vízgyűjtő területein a belvízhelyzet mellett az árvízvédelem is fokozott beavatkozást igényel. Január 18-án városunknál a januári szokatlan magas vízállás miatt a Paksi Vízmű Kft. szakemberei ismét készenléti ügyeletben voltak, a vízügyi igazgatóság illetékesei pedig a folyó tetőzésére készülve lezárták a zsilipeket. Az előrejelzéseknél alacsonyabb, 676 centiméter magas maradt a Duna vízállása, így az árvíz nem okozott gondot. A csapadék is viszonylag kevés volt, ennek köszönhetően sem homokzsákos, sem szivattyús beavatkozásra nem volt szükség a városban.

Mint ismeretes, árvízvédelmi készültség idején az esővíz mennyiségének megemelkedésével több paksi utcában is gondot okoz a felgyülemlő víz átemelése a Dunába. Ritter András, a Paksi Vízmű Kft. üzemvezetője elmondta, a készenlétet rendszerint egy ügyeleti vezető és öt munkatárs látja el. A kiemelten veszélyeztetett helyszíneken, többek között a Táncsics utcában és a Páli ároknál pedig automata belvízmentesítő szivattyú védi az épületek és kertek épségét. Kérdésünkre Ritter úr elmondta, a heti előrejelzések szerint a közeljövőben nem várható jelentősebb vízszintemelkedés, azonban a szervezetük számára eljuttatott tájékoztató szerint tavasszal az évtized legnagyobb árhulláma, 800 centiméternél magasabb folyóállás várható. Paksnál a Duna korábban 847 centiméteren érte el rekordját. A szakértő elmondta, 600 centiméternél még csupán elsőfokú árvízvédelmi készültség elrendelése szükséges, azonban a tavaszi jóslat már harmadfokú készültséget venne igénybe.

Beke Zsolt, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnökségének vezetője lapunknak elmondta, a különböző árvízvédelmi készültségi szintek a vízállás kapcsán kerülnek meghatározásra. Első fokú készültség esetén (600 és 700 centiméter között) figyelő-jelentő szolgálat ellátása indul meg 12 órás ügyeletben, őrjárásonként egy műszaki irányítóval. 700 centimétert meghaladó vízállás esetén már 24 órás ügyeletben, a létszámot kibővítve, a segédőrök folyamatosan figyelik a változó jelenségeket és ellenőrzik a töltések, felszerelések állapotát. Harmadfokú készültség esetén a folyó vízállása már meghaladhatja a 800 centimétert is, ekkor a védvonalak mentén fokozódik a segédőri bejárás és megkezdődik a megfelelő kárelhárítási tevékenység. Beke Zsolt megerősítette, január 18-án a paksi szakasznál semmilyen beavatkozásra nem volt szükség, a Duna árhulláma három nap alatt problémamentesen levonult. A szakaszvezető kihangsúlyozta, a 15 napos előrejelzés szerint apadó vízállás várható, azonban a ciklonok változása és a csapadék növekedése esetén nem lehet kizárni újabb árhullám kialakulását.