Aszódi nem lát okot az atomerőművek leállítására

A japán események ellenére az atomenergiának hosszú távon is szerepe marad a széndioxidkibocsátás-mentes villamosenergia-termelésben, mondja dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének (NTI) igazgatója. A szakember szerint le kell vonni a tanulságokat, a történtek ismeretében el kell végezni az európai atomerőművek felülvizsgálatát, de ez önmagában nem indok atomerőművek leállítására.

Dr. Aszódi Attila – aki egyébként éppen Kanadában egy nukleáris témájú konferencián vesz részt – azt mondja, egyértelműen tovább romlott helyzet Japánban, de Magyarországra vagy Európára nézve nem jelentenek veszélyt a kibocsátások. Nem került ki annyi sugárzó anyag, és az nem jutott fel olyan magasságba, hogy ezek az anyagok el tudjanak jutni releváns mennyiségben Európába. – „Az események kezdete után 6 nappal is azt mondom, hogy radiológiai következményei nem lesznek ennek az eseménynek Európában és Magyarországon sem.” – hangsúlyozta.

„Sokat fogunk tanulni a japán eseményekből, mint ahogy tanultunk az amerikai Three Miles Island (TMI) atomerőmű 1979-es, és a szovjet csernobili atomerőmű 1986-os balesetéből is. De óriási különbség TMI, Csernobil és a japán balesetek között, hogy az amerikai és szovjet balesetek alapvető oka emberi hibák sorozata volt, míg a mostani japán esemény olyan óriási természeti csapások sorozatából indult ki, amire a tervezők nem számítottak, nem számíthattak.” – hangsúlyozta. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy az épületek, az ipari létesítmények jelentős része – benne az atomerőművekkel – jól vizsgáztak Japán történelmének legnagyobb földrengésében. A nagy szökőárra azonban még ők sem voltak felkészülve. A cunami olyan közös okú hibák sorozatát indította el, amit az üzemeltetők már nem tudtak kezelni. Ezek után a súlyos balesetek kezelésére szolgáló írott utasításokat, balesetelhárítási terveket kellett alkalmaznia a japán mérnököknek, amelyekkel a szabályoknak megfelelően rendelkeztek is, részletezte a szakember.

A japán földrengés ugyan rendkívüli erejű volt, ám ez magában nem okozta volna a fukushimai blokkok tönkremenetelét. Az atomerőmű balesete nem önmagában történt, hanem egy súlyos természeti katasztrófa következtében. Még akkor is így van ez, ha a hírekben túlsúlyban vannak az atomerőmű küzdelmével kapcsolatos jelentések. „Amikor ezeket a sorokat írom, már hivatalosan négyezer fölötti halottja és nyolcezer fölötti eltűntje van a földrengés-cunami kettősnek. Ez összesen vélhetően tízezer fölötti halálos áldozatot fog jelenteni. Nem kizárható, hogy az atomerőmű mentesítési munkái halálos áldozatokkal is járnak majd a dolgozók körében, de ezen áldozatok száma 4 nagyságrenddel fog elmaradni a teljes természeti katasztrófa áldozatainak száma alatt.”

Az atomenergiában alapelv, hogy ha a tudományban új ismeretek merülnek fel, akkor az alapján a létesítmények biztonságát újra kell értékelni. A japán események ismeretében feltétlenül szükséges az európai atomerőművekben megvizsgálni a dízelgenerátorok működőképességét és a súlyosbaleset-kezelési utasítások érvényességét. Ezt a vizsgálatot Pakson is el kell végezni. Az európai atomerőművi blokkok leállítása azonban erre a vizsgálatra hivatkozva nem indokolt, szögezte le. Hozzátette, a japán események ellenére az atomenergiának hosszú távon is szerepe marad a széndioxidkibocsátás-mentes villamosenergia-termelésben.