Adósságcsapdában

Nincs olyan nap, hogy ne foglalkozna a sajtó, és ne foglalkoznának a magánemberek a svájcifrankárfolyammal, a devizahitelesek problémájával. Írásunkban arra kerestünk választ, hogy a tehetős és biztos megélhetést nyújtó városnak titulált Pakson vajon mi a helyzet.

Olvasónknak el kellett adnia több mint 10 milliós hitelből vett, nagyjából ugyanennyit érő házát, mert nincs munkája, nem tudja törleszteni a kölcsönt. Az eladásból származó pénz nagyobb része a banké, kisebb része a végrehajtóé lett. Az adósság azonban ezzel még nincs letudva, a kamatok miatt maradt még négy-öt millió, és majdnem ennyit tesz ki a végrehajtói díj, mivel az ügy többszereplős. Jó esetben csak az adós nyögi még évekig a hátralékot, rosszabb esetben a kezeseket is magával rántja a megmaradt sokmilliós adósság. Ez a példa, legalábbis a lapunk által megkérdezett szakértők szerint nem mindennapos Pakson, de fizetési nehézségek itt is adódnak. Dr. Wartig László ügyvéd fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az úgynevezett bedőlt hitelekért csak részben felelős a frankárfolyam-változás, sok esetben a munkahely elvesztése okozza a bajt. Ha az abszolút számokat nézzük, Pakson ritkábban jelentkeznek a gondok, ám ezek egy-egy család történetében tragédiát jelenthetnek, mondja az ügyvéd. Azoknak, akik nehéz helyzetbe kerültek, azt javasolja, semmiképpen ne döntsenek úgy, hogy nem fizetik a részletet arra várva, hogy a kormány vagy bárki más megoldja a problémát. Az sem járható út, hogy „egye fene nem fizetek, elmegy a lakás és új életet kezdek”, mert a frank árának egekbe szökése miatt az eladott ingatlan nem fedezi a tartozást, és többmilliós hátralékot görget maga előtt az ügyfél, ráadásul elveszíti hitelképességét is. Ha mégis odáig jut valaki, hogy nem bírja tovább a terheket, szabadpiacon értékesítse a lakást, mert a végrehajtási procedúra a lakásért kapott összeg 25 százalékát is elviheti.

Az ügyvéd véleménye szerint az árfolyamrögzítés az egyetlen, de hangsúlyozottan átmeneti megoldás. Nem jó, de ez a legkevésbé rossz, húzta alá. Hozzáfűzte, a szerződések megtámadása öngyilkosság, az erre való biztatás téves jogi gondolkodásra vall. Tekintettel arra, hogy a pénzintézetek általános szerződési feltételeket használtak, annak lehetne értelme, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az ügyészség vagy a fogyasztóvédelem indítana pert az általános szerződési feltételek kivizsgálása érdekében, mondta hozzáfűzve, hogy megítélése szerint az valóban vitatható, hogy a kezelési költséget miért frankban számolják.

A kérdésre, hogy miért egyedül az adósnak kell viselnie az előre nem látható terheket, azt mondta, a a bankok szerződéskötéskori felelősségét nem tudja megkérdőjelezni, ám a bankok és az állampolgárok eltérő teherviselése miatt a pénzintézet akár üzleti szempontok alapján hozhatna olyan döntést, amelyre jogszabályilag nem kötelezhető – hogy átvállalja a terhek egy részét. – Ha nekem van egy régi ügyfelem, akinek nincs pénze, de szüksége van a segítségre, akkor a kiszabható munkadíj minimumát kérem – példálózott. A kérdésre azonban, hogy a bankok részéről számít-e ilyen lépésre, nemmel válaszolt, mert a tőke belső tartalma nem az igazságosság, értékarányosság, a jóhiszeműség és a humánum.

Dobszai Zsolt, az OTP Bank paksi fiókjának osztályvezetője azt mondta, fiókjukban az OTP Bank egészéhez hasonlóan alakul a hátralékos hitelek aránya. Az elmaradások száma nagyobb, mint a válság előtt, de a növekedés lassuló tendenciát mutat. Elmondta, hogy miközben a 2010-et megelőző három év alatt évente kétezer körüli volt a kilakoltatások száma országosan, az ő pénzintézetüknél eddig összesen négy esetben került sor ilyen intézkedésre – ugyancsak országos méretekben. Ilyen esetről paksi viszonylatban nem tud, tette hozzá. – Az árfolyamrögzítés igénybevételére irányuló kérelmet eddig még egyetlen ügyfelünk sem nyújtott be. Bár érdeklődők azért vannak, a várt nagy roham eddig elmaradt – tájékoztatott az osztályvezető.

Annak ellenére, hogy a sajtóban jobbára csak a kormány által kínált megoldásokról hallani, ilyen a pénzintézeteknél is van, s a bank célja elsősorban az, hogy a nehéz helyzetbe került adósokkal közösen találjon megoldást a fizetési problémákra, derült ki Dobszai Zsolt szavaiból. Hátralék esetén személyes találkozást kezdeményeznek, és egyéni megoldásokat keresnek, a hitelszerződések felmondását csak a legvégső esetben lépi meg a bank. – Külön szeretném kiemelni, hogy amennyiben valaki a fizetési nehézségeit már előre látja, bizalommal forduljon ügyintézőinkhez, hogy a problémáját még a hátralék felhalmozódása előtt tudjuk orvosolni, illetve, hogy a legelőnyösebb megoldást tudjuk felkínálni számára – húzta alá. Az OTP Banknál 2007 óta kínálnak egyedi megoldásokat fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleknek, a pénzintézet adósvédelmi programja jelenlegi formájában pedig 2009 óta él. Van mód futamidő-hosszabbításra, törlesztéscsökkentésre, a kettő kombinációjára, árfolyamrögzítésre, konstrukcióváltásra. Azt azonban tudni kell, hogy a felvett összeget és annak kamatait minden esetben meg kell fizetnie az ügyfélnek.