Elhunyt Makovecz Imre

Életének 76. évében kedden elhunyt Makovecz Imre nemzetközi hírű építész, a magyar organikus építészet Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett stílusteremtő alakja, tudatta a család az MTI-vel. Makovecz 1935-ben született Budapesten, élete első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon, ez az időszak életének és későbbi alkotói munkájának is meghatározó elemévé vált. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1959-ben építészmérnöki, majd 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán építőművészi diplomát szerzett, 1959-től állami tervezővállalatoknál dolgozott. Néhány kollégájával az elszegényedő falvakban kulturális egyesületeket szervezett, és az adminisztratív gátak ellenére olcsó helyi anyagokból sikerült szinte pénz nélkül újjáépíteniük számos közösségi épületet. Sárospatakon a panelnél jóval olcsóbb lakóházakat is kezdtek építeni, az általa tervezett művelődési házat az év tíz legérdekesebb alkotása közé rangsorolta az építészek nemzetközi szövetsége. Állását mégis el kellett hagynia, ezután önkéntes száműzetésbe vonult. 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítésze volt, majd 1981-ben a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője lett.

Első kiemelkedő munkájának a paksi Szentlélek templomot tartják: a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetű, ívelt kapubejáratú épület országos hírnevet hozott számára. Ismertebb és turisták által is gyakran látogatott alkotásai közé tartozik még a siófoki evangélikus templom, a farkasréti temető ravatalozója, de legismertebb műve az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon. Makovecz Imre száznál több különböző funkciójú, jellegzetes épületet alkotott, melyeknél a fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta. 1987-től tanára volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia elnökévé választották, tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán, számtalan szakmai díj és elismerés tulajdonosa.