Mit hoz az új esztendő?

A személyi jövedelemadó nem lesz egykulcsos, a kávé megússza a chipsadót, megváltozik az ország neve és 2012-től mi fizetjük Európa legmagasabb áfáját. Cikkünkben összefoglaltuk, milyen jelentősebb változások lépnek életbe jövőre, és írásunkból az is kiderül, szűkösebb lesz-e a következő esztendő, mint az idei.
Magyar Köztársaságról Magyarországra változik hazánk hivatalos elnevezése január 1-jétől. A kormány minden egyes törvényt egyenként módosít az új kifejezés szerint, de lecserélik az országhatáron felállított országnévtáblákat is, és pénzérméinken is a megújult név lesz olvasható. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis jövőre a három legkisebb címletből (öt-, tíz-, húszforintos) viszonylag alacsony volumenű, 10-10 millió darab gyártását tervezi. Az országnévváltozás miatti intézkedéseknek a jegybank tájékoztatása szerint nincs jelentős hatása az államkasszára, nem úgy az új adótörvényeknek a házipénztárakra. Jövőre ugyanis megszüntetik az adójóváírás intézményét, emellett ténylegesen nem vezetik be a valódi egykulcsos szja-rendszert, ami annyit jelent, hogy csak évi 2 millió 424 ezer forint alatt vezetik ki az adóalap-kiegészítést. Jelentős változások érintik a cafetéria-rendszert is, amelyben hiába keressük az internet- és az üdülésicsekk-támogatást, ezek ugyanis kikerültek a kedvező adózású béren kívüli juttatások köréből. A hasunkat azonban nem kell félteni, a közkedvelt melegétkezés igénybevétele a jövőben a Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás kártyájának segítségével történhet, hideg utalványok pedig bár kisebb összegben, de adhatók.

A 2012-es adóváltoztatások közül a legfájdalmasabb és mindenkit érintő lépés az áfakulcs 25-ről 27 százalékra emelése lesz. Emiatt mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk tankoláskor, de drágább lesz többek között a zöldség, a hús, a ruha, sőt, még a WC papír is. Ezzel az Európai Unióban nálunk lesz a legmagasabb az áfa, és világviszonylatban is dobogós helyezést ér a 27 százalék, ennél magasabb csak Dzsibutiban van 33 százalékkal, St. Lucia szigetén pedig 40 százalékos az adómérték. A boltban a chipsadó miatt is drágul néhány termék. Hivatalos megnevezéssel élve a népegészségügyi termékdíjat a kormány a magyar lakosság rossz egészségügyi állapotára hivatkozva vezette be. Januártól a hozzáadott cukrot tartalmazó termékekre, az ízesített sörökre, szörpökre, koncentrátumokra, sűrítményekre, lekvárokra és alkoholos frissítőkre terjesztették ki az adót. Ahogy előző lapszámunkban beszámoltunk róla, 2012-től a füstös kiskocsmáknak is annyi, mivel január 1-jétől tilos a dohányzás minden zárt légterű helyen, így a munkahelyeken, vonaton, a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, az aluljárókban, a megállókban és a játszótereken sem gyújthat rá senki. Az új szabályozás bevezetése után három hónap türelmi idő leteltével, április elsején kezdődik a bírságolás a törvényt megsértők esetében, akik 20 és 50 ezer forint közötti egészségvédelmi bírságot kaphatnak.

A jövő évi változások nem csupán a dohányosoknak, a kipufogógáz pöfékelőinek sem kedveznek, ugyanis jön a kötelező biztosítást drágító baleseti adó, amelynek alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, mértéke az adóalap 30%-a. A Biztosítás.hu internetes oldal adatai szerint a baleseti adó az autótulajdonosok esetében átlagosan mintegy 3-6 ezer forintot jelent majd évente, ez biztosítóváltással a legtöbb esetben megspórolható. A gépjármű-tulajdonosoknak az adót az általuk fizetett díjrészletekkel együtt kell majd megfizetniük 2012-ben. Januártól az autó üzemeltetése, a lakások eladása, illetve kiadása is drágább lesz, ugyanis jövőre már csak energiatanúsítvánnyal, azaz zöldkártyával adhatjuk el vagy adhatjuk ki lakásunkat, házunkat.

Új építésű ingatlanok esetében már 2009-ben kötelezővé tették az energiatanúsítványt, vagyis addig nem lehetett megszerezni az ingatlan használatbavételi engedélyét, amíg a tanúsítványt el nem készítették. Használt ingatlanoknál azonban ezt január 1-jétől írja elő a törvény. A tanúsítvány kiállításához szükséges az alaprajz, a műszaki leírás, a homlokzati rajzok, az energetikai igazoló számítás, valamint az épületgépészeti dokumentáció megléte. Ezzel új házak esetében nincs is nagyobb gond, hiszen alapvetően rendelkezésre állnak, azonban régi épületeknél nagy valószínűséggel hiányoznak a dokumentumok, így a tanúsítónak a helyszínen kell pótolnia ezeket, illetve elkészítenie a hőfényképet, ami jelentősen megdrágítja az eljárást, mondta el lapunknak Fonyó Lajos ingatlanszakértő. Az épületeket egytől tízes skálán sorolják be különböző kategóriákba, az ez alapján kiadott zöldkártya ára 30 és 100 ezer forint között lehet, tette hozzá a szakértő. Január elsejétől újraindul a csak szocpolként emlegetett otthonteremtési támogatás a gyermekes, illetve gyermeket vállaló családok számára. Az új szabályok szerint a támogatást csak az új építésű lakások bekerülési költségére vagy vételárára igényelhetik a 40 év alatti párok.  A támogatásnál új elemként az otthon energetikai minősítését is figyelembe fogják venni.

A kormány 93 ezer forintos minimálbért és 108 ezer forintos bérminimumot javasolt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács december 12-i ülésén. A nagymértékű emelés indoka, hogy a jövő évi adóváltozások nyomán ne csökkenjen a minimálbért keresők jövedelme. A kormány tájékoztatása szerint még karácsony előtt megszületik a kompenzációval kapcsolatos végrehajtási rendelet.