Paks a Marson

Több száz kisbolygót fedezett már fel Sárneczky Krisztián csillagász, aki tegnap Pakson tartott előadást a városi könyvtárban a magyar vonatkozású égitestekről, ráadásul bemutatója a helyi közönség számára egy különlegességgel is szolgált. Ahogy korábbi programajánlónkban beszámoltunk róla, híres magyar emberekről, helynevekről és az égitestek felfedezőiről is számos űrobjektumot vagy azok felszíni formáit keresztelték el. Hazai érdekeltségű kisbolygó a Duna, a Tisza és a Dráva elnevezésű, de kisbolygó viseli például Kodály Zoltán és Bartók Béla zeneszerző, valamint Teller Ede atomfizikus nevét is. Több éven keresztül kell megfigyelni egy új kisbolygót ahhoz, hogy az sorszámot kaphasson, s ez olykor évtizedekig is eltarthat. Ha már jól ismerik mozgását, akkor nevezheti el felfedezője, árulta el a Magyar Csillagászati Egyesület titkára.Az egyetemista kora óta kutató szakember rámutatott, hogy a mai modern technikával évente akár ötvenezer kisbolygót is felfedeznek, azonban ezeknek az égitesteknek a száma véges – amelyek például magyarországi távcsövekkel elérhetőek öt-tíz éven belül elfogynak, így a kutatók várhatóan a szupernóvák megfigyelésére térnek át a jövőben. Bár több tucat katalogizált kisbolygó van, amelyet Magyarországon, magyar csillagász fedezett fel és keresztelt el, az sem ritka, hogy külföldi csillagászok adnak magyar nevet egy új objektumnak. A Bartók és a Petőfi kisbolygót külföldi csillagászok találták meg és nevezték el, mint ahogy egy német csillagász javasolta a Hungária és a Buda nevet is két másik égitest esetében. Ugyanakkor Sárneczky Krisztián elárulta, a helyi közönség számára igazi kuriózum, hogy további három magyar település mellett Paks város nevét is viseli egy kráter a Marson. A csillagász hozzátette, csupán a véletlen műve lehet, hogy a vörös bolygó hét kilométeres felszíni képződménye az atomváros nevét kapta, bár az tudatos koncepció, hogy a Mars városok, a Vénusz pedig híres színésznők neveit viseli.