Több százezer forintba is kerülhet egy dinnye

A regisztrált dinnyetermelők teljes körű ellenőrzését rendelte el júliustól a vidékfejlesztési miniszter. Ennek célja, hogy csak olyan őstermelők árusíthassanak a kijelölt, forgalmas helyszíneken magyar görögdinnyét, akik saját termésüket értékesítik. Tolna megyében a 6-os főút mellett, illetve nagyobb városok bevezető útjainál, többek között Paks mellett is előfordult, hogy már a szezon elején hazai termékként árulták a standokon a gyümölcsöt, holott a görögdinnye itthon akkor még nem érett be. Július derekán viszont már a hazai termények ízét is élvezhetik a fogyasztók. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a razziát nem szüntette meg, ugyanis a cél nem csupán a csalók kiszűrése, hanem az esetleges hiányosságok feltárása is. A NAV dél-dunántúli régiójának adóellenőrei az alkalmi kitelepüléseken, utak mentén vagy városközpontokban árusító, mezőgazdasági termékeket értékesítőket nyáron kiemelten, többször ellenőrzi, akár társhatósági együttműködés keretében is. Az őstermelők körében végzett ellenőrzések fele általában hiányosságot tár fel, mondta el lapunknak Fülöp Eszter, az adóhivatal sajtóreferense. A szakértő szerint a mulasztások közül a leggyakoribb, hogy az őstermelők nem állítanak ki bizonylatot, pedig ha ezt a tevékenységet rendszeresen, üzletszerűen, haszonszerzés céljából végzik, minden egyes értékesítés után erre kötelezettek. A számla-, illetve nyugta-kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adóhivatal egymillió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki, így minden értékesítőnek jól meg kell gondolnia, hogy mivel áll ki az út mellé. Fülöp Eszter hozzátette, a revizorok nem egyszer találkoztak „álőstermelőkkel” is, akik mástól szerzik be az eladásra kínált terméket és saját termelésű áruként értékesítik.

Kovács István őstermelőként több mint tíz éve foglalkozik dinnyetermesztéssel és eladással, a gyümölcsöket nem csupán Pakson, Szekszárdon is értékesíti, de azt mondja, sehol nem találkozott olyan szigorú és gyakori ellenőrzésekkel mint városunkban. Lapunknak úgy nyilatkozott, a revizorok kukacoskodása mind a termelők, mind a fogyasztók helyzetét nehezíti. Dinnyét lékelni az egészségügyi és fogyasztóvédelmi előírások miatt egyáltalán nem vagy csupán folyóvíz alatt lehet, amit a körülmények nem mindig tesznek lehetővé, de a vásárlók igényelnék. Pakson diákok alkalmazása révén több standon is árusítja dinnyéit, és nem tud mindent figyelemmel kísérni, de a diákok hibáiért, például nyugtaadás elmulasztásáért is ő felel. A bírságok több százezer forintnál kezdődnek, árulta el lapunknak Kovács István, aki úgy véli, a revizorok olykor még a fába is belekötnek. A minap bírságolták meg azért, mert csak a település nevét tüntette fel a dinnyék származási helyeként, a hazai szót viszont nem írta ki.

– Milyen ember nem tudja, hogy Csámpa vagy Fácánkert nem Magyarországon van, ez abszurdum – panaszolja az őstermelő. – Kaptam már bírságot azért is, mert a nap elhalványította azt a papírt, ami a mérleg hitelességét bizonyította volna. A közel 100 ezer forintos helypénz, az üzemanyag, a diákok fizetése jelentős költség, ráadásul a dinnyék jó része idén kényszerérett, napszúrást kapott, így egy-egy bírság hazavághatja a bevételt – mondta a termelő. Az őstermelők mellett az adóellenőrök a nyári szezonban megélénkülő bolhapiacokat is fokozottan ellenőrzik. Pakson legutóbb július derekán volt várás, az ebben a formában történő értékesítésre is konkrét adójogi szabályozás vonatkozik: a gazdasági tevékenységet folytatók áfa-alanynak minősülnek, ezért az értékesítésről mindenki bizonylatot köteles kiállítani. Ha az értékesítés másik adóalany részére történik, abban az esetben számla, egyszerűsített számla, felvásárlási jegy-kiállítási kötelezettség terheli, minden más esetben nyugtát köteles kibocsátani.