Öt évet kaphat a paksi sikkasztó

Egy állítólagos befektetés sikere reményében kölcsönzött magának gyengén prosperáló, veszteséges cégétől 60 millió forintot egy paksi gazdasági társaság vezetője. Nem telik el hónap úgy, hogy ne lehetne hallani olyan híreket, hogy egy vállalkozás csődbe ment, de a vállalkozó ugyanazt a tevékenységet ugyanott, ugyanazokkal az eszközökkel csupán más néven folytatja tovább. Megtörténhet, hogy valaki jól jön ki minden veszteségből? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna megyei osztályának pénzügyi nyomozói zártak le egy ügyet a közelmúltban, amely nem egyedi eset a mai gazdasági környezetben: egy vállalkozó üzleti partnereit tette tönkre azzal, hogy jó ideje saját zsebre dolgozott.

Az ügy főszereplője egy paksi székhellyel rendelkező gazdasági társaság. A vállalkozás éves beszámolójából látható volt, hogy egyre rosszabbul megy a bolt, a cég vagyonát már bőven meghaladták a vele szemben fennálló követelések. A kft. felelős vezetője (A.I.) jól láthatta, merre tart az általa vezetett cég, de újabb nagy üzlet reményében külföld felé akart nyitni. Az ügyvezető 60 millió forint tagi kölcsönt vett fel, azaz folyósított saját magának a láthatóan rosszul működő vállalkozástól azzal a megkötéssel, hogy a kölcsön összegét egy Mongóliában működő gazdasági szervezettel közös üzletbe köteles fektetni.

Az ügyvezető a kölcsönszerződés alapján több részletben vette fel a szerződés szerinti összeget, majd az utolsó részlet után mint adós és mint a vállalkozás felelős vezetője szerződést kötött, hogy tartozását egy mongol gazdálkodó teljes egészében átvállalja. Az ügyvezető így jelentős tehertől szabadult meg, a vállalkozás működése azonban teljesen ellehetetlenült. Az üzleti partnerek és az adóhatóság együttes követelése a társasággal szemben megközelíti a 61 millió forintot, miután pont ekkora vagyon került a vállalkozó kedvű ügyvezető zsebébe, tájékoztatta lapunkat dr. Borsi Csaba pénzügyőr őrnagy, a NAV Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóság Tolna Megyei Osztályának osztályvezetője.

Bizonyítható, hogy az ügyvezető a cég vagyoni helyzetének tudatában kezdett olyan vállalkozásba, amely az ésszerű gazdálkodással ellentétes. Ezzel csökkentette a társaság vagyonát és meghiúsította a hitelezők (partnercégek, adóhatóság) kártalanításának lehetőségét, közölte Borsi Csaba. A Szekszárdi Városi Ügyészség a nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján vádat emelt csődbűncselekmény elkövetése miatt a gazdasági társaság ügyvezetője ellen, aki elmarasztaló ítélet esetén öt évi szabadságvesztéssel is büntethető.