OKJ-s képzések: több ideig az iskolapadban

A korábbiakhoz képest feleannyi képzés szerepel a közelmúltban megjelent új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ), amely januártól lép életbe. A választható képzések száma jelentősen csökken, a jelenlegi 1300 helyett jövőre csak 600 szakképesítés közül lehet majd választani. Emellett átalakul az OKJ-s képzés rendszere is: megemelik a kötelező óraszámokat, ezért hosszabbak lesznek a tanfolyamok: amelyik most 6–8 hónap alatt teljesíthető, az a jövőben másfél-két évig is eltarthat. A magasabb óraszámok miatt az árak is emelkednek: a jelenlegi átlagosan 100-200 ezer forintos tanfolyami díjak akár a duplájukra is nőhetnek, ezért a tervezett tanulmányokat még idén érdemes megkezdeni, olvasható a Gazdasági Tükörkép Magazin piacelemzésében.

Az államilag elismert szakmák jelenleg iskolarendszerű képzésben és különféle tanfolyamok keretében megszerezhetők szakiskolai, szakközépiskolai és felnőttképzési rendszerben. Az utóbbi időben egyes OKJ-s képzések iránt nagy vagy kiemelkedően magas volt az érdeklődés. Ennek oka, hogy az elmúlt években könnyebben el tudtak helyezkedni azok, akik valamilyen gyakorlatias szakmát választottak: hegesztőnek, villanyszerelőnek, szerszámkészítőnek vagy éppen géplakatosnak tanultak. A topszakmák között tartják számon az élelmiszer- és vegyiáru-eladó-, a biztonsági őri, kozmetikus-, fodrász, szakács-, asztalos- vagy burkolóképzést is.

Az új szabályozás az I. István Szakképző Iskola képzési struktúrájára is hatással lesz, tájékoztatott Czethoffer Gyuláné iskolaigazgató. Az új rendelkezés meghatározza a kötelező óraszámokat és egyes szakképesítések évfolyamainak számát is. Emellett az új törvényi előírásoknak való megfeleléshez az iskola alapdokumentumait is át kell dolgozni, például a Pedagógiai Programot, a Szakmai Programot és a Szervezeti és Működési Szabályzatot, ami december 31-ig meg is fog történni, mondta el a biritói intézmény vezetője, ahol a 2012/13-as tanévben még a régi OKJ szerint indították a képzéseket.

Valamennyi olyan szakképesítés szerepel az új OKJ-ben, amelyet a paksi atomerőmű és az MVM cégcsoport igényei szerint az ESZI az oktatási struktúrájába épített, mondta el lapunknak Szabó Béla, az Energetikai Szakközépiskola igazgatója. Az intézményben informatika, elektrotechnika-elektronika, környezetvédelem és vízgazdálkodás, gépészet, valamint gazdasági és ügyviteli szakmacsoportra évente iskoláznak be, de idén ősszel tanfolyami keretek között egy pályázatnak köszönhetően hegesztő szakképzés is indul, tette hozzá. A változások ellenére a rendszer nagy lehetőséget rejt a szakmai képzéseket kínáló iskolák számára.

Ahogy a felvételi jelentkezési számokból már korábban kiderült: idén harmincezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Emellett a ponthatárok kihirdetése után nyilván sok olyan diák volt, aki végül nem vállalta a hallgatói hozzájárulást, így mégsem kezdi meg tanulmányait a kiszemelt felsőoktatási intézményben. Azok a tanulók, akik nem kerülnek be egyetemre, főiskolára, áthidaló megoldásokat fognak keresni az érettségi utáni szakképzést végző intézményeknél. A megnövekedett érdeklődést a ESZI-ben is érzékelik, hangsúlyozta az igazgató. Középiskola után az OKJ jó irány lehet, az ismereteket célratörőbben lehet elsajátítani, mint a felsőoktatásban, ráadásul jövőre akár többletpontokat is jelenthet egy megfelelő OKJ-s végzettség megszerzése. Van olyan szakképesítés, ami után a jelentkezők minimum kétharmada elmegy továbbtanulni, tette hozzá Szabó Béla.

Bár nem először nyúlnak ilyen markánsan az OKJ-rendszerhez, az újdonságnak számít, hogy az iskolarendszeren kívüli szakképzésben szakmánként szabályozni kívánják a minimum óraszámot. Ez azt hivatott biztosítani, hogy ne legyen aránytalan különbség az iskolarendszerű képzésben, illetve a tanfolyamokon megszerezhető képesítések között a befektetett idő tekintetében. Ugyanakkor az átalakítást megelőző konzultáció alkalmával a Felnőttképzők Szövetsége jelezte, esetenként az óraszám nincs összhangban a szakmai tartalommal: vagy túl kevésnek, vagy indokolatlanul magasnak tűnik, mivel jócskán meghaladja az eddigi gyakorlatban alkalmazott óraszámot. A rendszer átszabása keresztülhúzhatja a munka vagy gyes mellett továbbtanulást tervezők elképzeléseit, írja az Eduline.hu. A HVG magyar oktatással foglalkozó szájtja szerint például a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés minimális óraszáma 2013 januárjától 1000 tanóra lesz, amely a jól bevált tanfolyami óraszám ötszöröse.