Átadták a bátaapáti radioaktívhulladék-tárolót
Elkészült az első kamra, végleges helyére került az első hulladékcsomag Bátaapátiban, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban (NRHT). A létesítményt szerdán avatták fel a nukleáris szakma és a nukleáris létesítményeket befogadó települések képviselői részvételével.
Dr. Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a kamra 96 méterhosszú, több mint kétszáz méterrel a föld alatt fogadja a paksi atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot. Ebből az üzemeltetés és a majdani leszerelés során 40 ezer köbméternyi keletkezik. Háromezer hordónyi már a bátaapáti telephelyen van, az NRHT technológiai épületében tárolják. Ezekből kilencet helyeznek el egy konténerbe, amelyet betonnal öntenek ki. A most elkészült kamra befogadóképessége valamivel több mint 500 konténernyi, azaz közel 4600 hordónyi. Egy, a szerdán felavatottal megegyező paraméterű kamra már kész, de a technológia kiépítése még nem fejeződött be. Továbbiak építését is tervezik, de már más kiosztásban és más lesz az elhelyezési metodika is, mondta dr. Kereki Ferenc. Az erről készült tanulmány december 20-án kerül az érintett minisztériumok képviselőiből alakult bizottság elé. Ha elfogadják a tervezettnél kevesebb, csupán hat kamrát kell építeni, ami a költségeket húszmilliárd forinttal kurtítja meg.
A létesítményre eddig 68 milliárd forintot költöttek, valamivel kevesebb mint feléből a kutatásokat fedezték, a többit a létesítés költségei tették ki. A forrást a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fedezi. Ennek legnagyobb befizetője az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Mint dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója mondta, az atomenergetika egy olyan terület, ahol az az elv érvényesül miszerint, aki a hasznát élvezi, az viseli a terheket is. Ezen gondolat jegyében gondoskodnak a nukleáris hulladék elhelyezéséről. A főigazgató kitért arra is, hogy ez nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is jelentős lépés. Ezt támasztották alá Ute Blohm Hieber szavai, aki az Európai Bizottság képviseletében vett részt az avatáson. A kamra bejáratánál lévő szalag átvágása előtt gratulált mindazoknak, akik a munkában részt vettek és azt mondta, egy ilyen program sikerét három tényező garantálja, a megfelelő politikai akarat, a felelősségek megfelelő meghatározása és a kommunikáció a nyilvánossággal.
– Meggyőződésem, hogy jól döntöttek a bátaapáti emberek igent mondtak a tároló befogadására, a közvélemény-kutatások és a baráti beszélgetések azt támasztják alá, hogy a bizalom nem ingott meg, sőt erősödött. Ezt már Darabos Józsefné, Bátaapáti polgármestere, a tároló építése kapcsán alakult Társadalmi Ellenőrző, Tájékoztató Társulás (TETT) elnöke mondta el. A TETT szerepét mind dr. Rónaky József, mind dr. Kereki Ferenc méltatta. Mint mondták, a társadalmi elfogadottság mind a négy érintett területen igen magas, de Bátaapáti példaértékű e téren, a tároló létesítése előtt tartott népszavazáson, 75 százalékos részvétel mellett több mint 90 százalék mondta azt, hogy egyetért a tároló megépítésével.
A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolójának kialakítására irányuló programot még a paksi atomerőmű indította el 1993-ban. Az e célra létrehozott Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht., (később Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft.) 1998-tól koordinálja a feladatot. A tényleges munka, azaz két lejtősakna kihajtása 2005-ben kezdődött el. Máig összesen 5500 méternyi vágatot hajtottak ki. A bátaapáti telephelyen 2008-ban avatták fel a felszíni létesítményeket, amelyek egyikében, egy technológiai épület átmenetileg 3000 hordónyi Pakson keletkezett hulladékot tárolnak.
A kutatási tevékenységre 2008-ig közel 32 milliárd forintot fordítottak, a létesítés ez idáig további 36 és fél milliárdba került.