Félidőben – Faller Dezső

A közélet végigkísérte egész életét, mióta itt él, részese a város közösségi életének – mesélte Faller Dezső, aki a 2010-es önkormányzati választások óta az Magyar Szocialista Párt színeiben, listás képviselőként dolgozik ismét a testületben. Ez a ciklus már az ötödik számára a rendszerváltás óta.

Végzősként a Debreceni Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karának hirdetőtábláján talált rá az állami gazdaság állásajánlatára, ezt választva került Gyapára feleségével Faller Dezső 1974-ben. A fiatal mérnököt egy hónap múlva műhelyfőnöknek nevezték ki, kaptak egy háromszobás lakást, ide érkeztek gyermekeik, Melinda, Péter és Gábor.  Néhány év múlva Gyapáról Paksra, az állami gazdaságból a paksi atomerőműbe vezetett Faller Dezső útja. Később az MSZMP-hez hívták dolgozni, ő volt a párt utolsó paksi első titkára. A rendszerváltás után a helyi költségvetési üzemben, majd a Renimpex DC Kft.-nél dolgozott.Ma már nyugdíjasként telnek napjai. – A politika végig az életem része volt – vallja a képviselő, akinek önkormányzati pályafutása 1994-ben indult, amikor nagy többséggel megválasztották az akkori hármas körzet képviselőjének. Azóta tagja Paks vezető testületének. – Mindig pártmezben indultam, soha nem tagadtam meg, honnan jövök és hova tartok. Voltam bizottsági elnök, alpolgármester, hol többségben, hol kisebbségben, volt, hogy egyéni képviselőként, volt, hogy listásként dolgoztam a testületben, mint a jelenlegi választási ciklusban is – meséli.

Amikor a hetvenes évek elején a nagyközségbe költözött a család, még gesztenyefák díszítették a kockaköves főutcát. Sokat változott azóta Paks, a kis halásztelepülésből, élhető szép város lett. A képviselő ma már úgy érzi, hogy olyan, mintha ide született volna. Azt a nagyságrendet, ahogyan a város fejlődött, az atomerőmű nélkül nem érhette volna el Paks. Mint mondja, az atomerőmű történetében több olyan fontos esemény volt, amely jelentősen hatott a város életére is. Ilyen volt rögtön az építkezés, hiszen tízezres nagyságrendben jöttek létre munkahelyek, biztos megélhetést jelentve minden paksinak és a környékben élőnek. Az indulást követően pedig az anyagi lehetőségeknek, az adózásnak és a jó kapcsolatoknak köszönhetően a település rohamosan fejlődni kezdett és a hasonló méretű városok között az elsők közé jutott. Jelentős dátum a 2012-es esztendő és a következő évek is Paks életében, hiszen az élettartam-hosszabbítás és a tervezett bővítés nekünk sokkal többet jelent az ország biztonságos energiaellátása és a környezetbarát üzemeltetés szempontjain túl: a város, az itt működő vállalkozások és gyermekeink jövőjének záloga, hívta fel rá a figyelmet.

A képviselő szerint a tavalyi év a város infrastrukturális fejlődését tekintve is mérföldkő volt, hiszen elkezdődött az új szennyvíztisztító telep építésének előkészítése és lezajlott az új hulladékgazdálkodási rendszer létesítményeinek kivitelezése. EU-s pénzek bevonásával valósulnak meg a közel kétmilliárd forintos beruházások, ez fontos, hiszen pályázati támogatás nélkül nem épülhetnének meg ilyen színvonalon a rendszerek, tette hozzá az önkormányzati képviselő. A szennyvíztisztító telep, a hulladéklerakó, az atomerőműig tartó kerékpárút építése, az ebben a ciklusban átadott új támfal és az ősszel elkészült inkubátorház is uniós források felhasználásával valósulnak, valósultak meg. – A város minden esetben kihasználja a számára előnyös pályázati lehetőségeket – említi pozitívumként.

Amit mindig szívügyének tekintett a városatya, az az állami 1+1 forintos útprojekttel egy időben elkezdődött helyi útprogram. – Az indításakor úgy döntöttünk, hogy a faltól falig felújításokkal évtizedekre megoldjuk a korszerűsített utcák burkolatának, közműveinek problémáját. Sok utcában épült az elmúlt évek alatt jó minőségű aszfaltburkolat, de még mindig sok olyan utca van, melynek felületét rendbe kellene raknunk – folytatja Faller Dezső, aki mindig szorgalmazta az állami tulajdonban lévő Kereszt és a Fehérvári utca felújítását is.

A beruházásokat, ahogy az említett példák is mutatják, jelentősen segítik a pályázati támogatások. Ennek hiányában nem valósultak meg olyan dédelgetett tervek, mint a múzeumsziget, amely visszaadná az óváros központjának régi fényét, vagy az évek óta napirenden szereplő lakótelepi központi park felújítása. A pályázatok jelentős részénél a támogatások megítélésének feltétele az önerő megléte. Paks ebből a szempontból is a szerencsés, hiszen anyagi nehézségekkel soha nem kellett számolnia a képviselő-testületnek, évről évre stabil, biztonságos a költségvetés, tudtuk meg a képviselőtől.

A paksi beruházások között jelentős számmal voltak, vannak önerős építkezések is. A helyi egészségügyi ellátórendszer átalakítása is így kezdődött el a rendelőintézet első ütemének építésével. Mint azt a városatya kihangsúlyozta, a közel egymilliárd forintból elkészült létesítmény az épület, a gépészet és az eszközrendszer szempontjából már XXI. századi lehetőségeket tartalmazott. – Emellett fiatal, jól képzett orvosokat tudtunk akkoriban a városba csábítani, így olyan szolgáltatásokat és ellátásokat biztosíthattunk a paksiaknak, amiért korábban a megyeszékhelyre vagy még messzebb kellett utazni – tette hozzá. Néhány évvel később elindult az egynapos sebészet is. A folyamat következő ütemét szintén saját forrásból, közel egymilliárd forintból építi meg a város. A gyógyászati központba a gyógyvízre épülő szakellátások mellett olyan szolgáltatások központi telepítését tervezik, amik eddig a városban szétszórva voltak. A képviselő hozzátette: ezek a beruházások nem csupán az építkezések miatt jelentettek anyagi terhet a városnak, a működtetéshez jelentős pénzeszközöket kell biztosítani, az OEP-finanszírozás ugyanis nem elegendő. Az új létesítménynél a központi támogatás mértéke mellett a látogatottság is jelentősen meghatározza majd, mennyire lesz rentábilis, de amíg a város bírja erővel, támogatni fogja, hiszen fontos, hogy jól működjön a paksiaknak újabb szolgáltatásokat biztosító egészségügyi komplexum.

A képviselő azt is elmondta, hogy 2012 után a 2013-as esztendő a még jelentősebb változások éve lesz az önkormányzat életében. – Az oktatási reform, a kormányhivatalok megjelenésével elindult központosítási folyamat, a soha nem látott nagyságrendű jogszabályváltozás hatalmas előkészítő munkát igényelt és rengeteg személyi mozgást eredményezett. Amit látunk, és aminek nagyon örülünk, hogy nem kellett embereket utcára tenni az átszervezések miatt – tudtuk meg Faller Dezsőtől, aki nem tartja magát ellenzéki képviselőnek. Szerinte egy város életében a legfontosabb időszak a négy év, aminek nem politikai csatározásokról kell szólnia, hanem arról, hogy mit kell azért tennie a testületnek, hogy ez a település élhető legyen. Ahogy elmondta: azzal, hogy a jogi, ügyrendi és pénzügyi bizottság elnökének választották, tudomásul vették azt a 19 éves munkát és tapasztalatot, ami a háta mögött van.