Félidőben – Kovács Sándor

Kovács Sándor már a harmadik ciklusban dolgozik a város vezető testületében a Paksi Lokálpatrióták Egyesülete színeiben. – Pártérdekektől elhatárolódva, civil kontrollként, a városért akarnak tevékenykedni – ígérte a választásokon.

A dunakömlődi születésű Kovács Sándor 2002-ben, a Paksi Lokálpatrióták Egyesületének megalakításakor döntött úgy, hogy aktív részesévé válik a helyi közéletnek.

– Azt gondoltuk, hogy kreatív, sikeres vállalkozóként a város javára fordíthatjuk tudásunkat, tapasztalatunkat. Mi, alapítók sikeres életutakat, eredményeket tudtunk felmutatni, és hittünk abban, hogy ez a városnak jó lesz. Azóta is azt vallom: ha olyan emberek ülnek a városvezetésben, akik az élet egyéb területein is sikeresek, akkor ez a település javára válhat. Nem sikerült mindent megvalósítani, amit szerettünk volna, de sok tapasztalatot szereztünk – idézi fel helyi politikusi pályafutásának kezdetét Kovács Sándor.

– Az első önkormányzatban töltött ciklus után, mely igencsak viharos időszak volt, volt mit tenni. Büszke vagyok arra, hogy a részönkormányzatok felállításának ötlete, megszervezése a nevemhez fűződik, mint ahogy az is az én eredményem, hogy a részönkormányzatok a mai napig tízmillió forintos éves keretből gazdálkodhatnak. Bizottsági elnökségem alatt alakultak ki a közösségi házak. Emellett a városépítő bizottságban is fontos munkát végeztünk, az önkormányzattal és a műszaki osztállyal mindig jó volt az együttműködés, észérvek alapján születtek a döntések – folytatja a képviselő. Volt, hogy egyéni képviselőként, volt, hogy listáról bejutva dolgozott a képviselő-testületben. Az érzés talán más, meséli, hiszen nagy dolog megnyerni egy körzetet és megint más listáról bejutni. – Arra voltam büszke, hogy nem volt semmiféle pártpecsét a homlokomra ütve, én mint Kovács Sándor, a lokálpatrióta nyertem a körzetemben. Az utóbbi két ciklusban az országos politika döntött a paksi választásokon is, ezért 2010-ben már nem tudtam egyéni képviselőként bekerülni a testületbe. Listáról bejutva, egyedüli lokálpatriótaként lettem a grémium tagja, a civil kontrollhoz egy szavazat kevés. A munka, ha valaki komolyan veszi, ugyanaz listásként és egyéni képviselőként is, de ehhez az kell, hogy lehetőséget adjanak. Ha olyan feladatokat kap egy képviselő, amihez nem igazán ért, vagy nem tud benne döntéseket hozni, akkor súlytalanná válik. Az előző ciklusban három bizottságban dolgoztam. Most a jogi, ügyrendi és pénzügyi bizottság egy tagja vagyok, ami mindig a körön kívüliek helye volt. A tudásomat itt nem tudom hasznosítani – tudtuk meg a képviselőtől.

A lokálpatriótákról mostanában kevesebbet hallani, de ez nem azt jelenti, hogy nem dolgoznak, mondja elnökük. – Az alakulás után lemorzsolódott néhány ember, aki nem találta meg a számítását a szervezetben. 2006 óta ugyanaz a tagság: becsületes, paksi civil emberek. Céljuk, hogy a lehetőségekhez mérten tenni tudjanak a városért. Nem akarják fenekestül felforgatni, nem akarják Paksot saját arcukra formálni. Viszonylag sűrűn találkozunk, megbeszéljük a dolgainkat, egyeztetjük közös terveinket – mondja vezetőjük.

Paks számára fontos és jelentős beruházások zajlanak a városban a 2010–14-es ciklusban: a szennyvíztelep, a hulladéklerakó, a támfal és a cseresznyési erdei iskola építése is a sikeres, jól működő pályázati politikának, az uniós támogatásoknak köszönhető, emeli ki a képviselő. A gyógyfürdőről szólva, amely teljes egészében saját erős projekt, még nem látható a finanszírozhatóság, az indulást követően majd kiderül, hogy működtethető-e gazdaságosan, teszi hozzá. – Nyugalom, kiszámíthatóság jellemzi Paksot, de ez egy kormányzati döntéssel bármikor megváltozhat – fogalmaz Kovács Sándor, aki szerint a paksi vállalkozók tehetségesek, több munkalehetőséget kellene biztosítani számukra.

Bár Paks folyamatosan fejlődik, az ipar tekintetében egy lábon áll a város, rótta fel hibaként néhány éve Kovács Sándor. Azóta, bár megépült egy inkubátorház, és már negyven vállalkozás működik az ipari parkban, a helyzet nem változott, mondja. A Paksi Ipari Park Kft. új vezetője nagyon szépen teszi a dolgát, fejlődik a park, de az itt befektető vállalkozások nagy része továbbra is az atomerőműre támaszkodik. Ebben a városban van egy nagyon széles réteg, amelyik számára munkahelyet kellene teremteni, hiszen a nőknek és az atomerőműben nem alkalmazható végzettségű munkásoknak is meg kell tudniuk élni Pakson.

– Remélem, az új inkubátorház el fogja látni a feladatát és segíti a kezdő vállalkozások megerősödését, hogy azok komoly munkaerő-felvevővé válhassanak a városban – hangsúlyozza.

Kovács Sándor, aki szerint a civil munkában sokszor nincs köszönet, a Paksi Iparos és Vállalkozói Kör örökös tiszteletbeli elnöke. A szervezet első évtizede a felfelé ívelés, a csúcsra jutás időszaka volt, meséli az alapító, akinek a nevéhez fűződik a Lussonium Díj megalapítása is. Tíz év után döntött úgy, hogy lemond az elnöki posztról, hiszen nem tud már többet kihozni a közös munkából. Az új elnökség elhivatott, sokat dolgozik, de Kovács Sándor véleménye szerint csak új ötletekkel lehet ismét pezsgést vinni a körbe. Az iparoskör a helyi vállalkozók tükre, ezért fontos a szakmaiság erősítése is, teszi hozzá. Ahogy azt a képviselő kihangsúlyozza, a civil élet jelentős Pakson, a szervezetek, egyesületek munkájának fontos szerepe van a város fejlődésében. Támogatásuk megfelelő, amit ő hiányol, az az önállóság, hiszen a kreatív civil embereknek nagyobb mozgástérre lenne szükségük.

Kovács Sándort nem állítják meg a választók úton-útfélen, de a város ügyei gyakorta szóba kerülnek beszélgetései során. Listás képviselőként nem tart fogadóórákat. Nincs olyan pozícióban, hogy segíteni tudjon, mégis az elmúlt két évben többször keresték meg különböző ügyekkel. A hozzá fordulókat továbbküldi az önkormányzat és a körzetek képviselői felé.

– Ez a város olyan, mint a városvezetés, amilyenek mi, képviselők. Mivel reflektorfényben élünk, példát kell mutatnunk. Úgy kell dolgoznunk, hogy Paks jól működő, igazi kisvárosi hangulatot árasztó település legyen, hiszen mi adjuk a mintát. Ha mi, városvezetők vállaltuk ezt a pozíciót és valóban tenni akarunk a településért, akkor még élhetőbbé lehet tenni.

Az atomerőmű tervezett bővítése és az üzemidő-hosszabbítás komoly lehetőség. Ha ezt a város kihasználja, jelentős előrelépést hozhat, és itt nem csupán az adóbevételről és a munkahelyekről kell beszélni, mondja a képviselő. Sok olyan vállalkozás és szolgáltató erősödhet meg, amelyik eddig éppen csak működött és újak is megtelepedhetnek. – Érdekes helyzet – hívja fel a figyelmet Kovács Sándor – hogy egy ilyen jó anyagi lehetőségekkel gazdálkodó településen, ahol az emberek nagy része biztos egzisztenciával rendelkezik, miért kell sok-sok kilométert utazni azért, hogy egy jól felszerelt üzletközpontban vásárolhassanak vagy beüljenek egy modern moziba, hiszen egy hatezres osztrák faluban mindez megtalálható. A város, ha jól használja ki az atomerőmű-fejlesztésben rejlő potenciált, sikertörténet részese lehet.

– Az erőműbővítéssel ismét 4-5 ezer ember érkezik, ez problémákat vethet fel, de a városnak ezt meg kell tudni oldania. Aki az elmúlt harminc évben jött, az már paksinak érzi magát, tenni akar ezért a városért, és részese akar lenni Paks mindennapjainak. Az új betelepülőknek is meg kell adni ezt a lehetőséget – hívja fel a figyelmet Kovács Sándor.