Hazánkban tanácskozik a Disponet
Minden eddiginél többen, ötvenöten vettek részt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Disponet hálózatának éves munkaértekezletén. A tanácskozást Magyarország rendezi, két napon át Budapesten folytatnak eszmecserét a hulladékkezelésben érintett szakemberek. A kettő között, szerdán Bátaapátiba látogattak.
A Disponet tudományos tiktára, Ormai Péter azt mondta az érdeklődés minden bizonnyal annak szól, hogy decemberben átadták a kis- és közepes aktivitású hulladékok számára épült végleges tárolót. A NAÜ hulladék-elhelyezési technológiával foglalkozó öt hálózata közül a Disponet éppen ezzel a témával foglalkozik. A tanácskozás témája is izgalmas, tette hozzá a szakember. A létesítmények biztonsági értékelését támogató tudományos kutatásokról esett szó, azaz olyan kisegítő vizsgálatokról, amelyekkel azt szeretnék elérni, hogy ne csak a hatóság ismerje el a nukleáris hulladéktárolók biztonságát, hanem a mostaninál nagyobb bizalmat ébresszenek a tárolók biztonsága iránt a közvéleményben is.
Dr. Kereki Ferenc, a program hátterét biztosító Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Bátaapátiban fogadta a csoportot. Elmondta a szakembereknek, hogy ez egy kistelepülés, de egy nemzeti probléma megoldását vállalta fel, amikor befogadta a tárolót. Hozzátette, egy alkalmas helyszín sem jó helyszín, ha nincs társadalmi támogatás.
Tizenhét ország képviselői ismertették eredményeiket, köztük a magyar szakemberek is. Nős Bálint, az RHK Kft. stratégiai és mérnöki irodavezetője a betárolásra érkezett hulladékok adatainak rögzítése során alkalmazott módszertanról beszélt. – A létesítmény biztonsági értékelésének egyik nagyon fontos kiinduló adata, hogy milyen hulladékokat helyeznek el a tárolóban, mennyi azoknak az aktivitástartalma, az egyes izotópok milyen mennyiségben fordulnak elő és ezek milyen formában jelennek meg a hulladékos csomagokban – hangsúlyozta. Következő előadásában kitért arra is, hogy a második kamrában már új, a mostaninál hatékonyabb térkihasználást eredményező módszert alkalmaznak.
Ormai Péter azt húzta alá, hogy nemcsak a nukleáris energiát alkalmazó országok érintettek a kérdésben, hiszen az ipar és az egészségügy is „termel” radioaktív hulladékot, tehát ezzel a problémával előbb, vagy utóbb mindenkinek szembe kell nézni, hogy milyen technológiát és milyen ütemezést választanak, mindegy, lényeg, hogy a biztonságot tűzzék zászlajukra, mondta.