Mondjuk a magunkét – Társadalomkritika

A múlt század elején írt Hamvas Béla egy kitalált országról, Jurégiáról. Ennek államformája kapitalisztikus parasztkirályság volt, diktatórikus alkotmánnyal. Két nagyvárosa, Kosz és Rög állandó harcban állt. A főhős, Janus filozófus leleplezte az állami intézmények csalárdságait, amelyekben a vezető pozíciókat az uralkodó réteg, rokonainak osztotta ki. Be akarták börtönözni Koszban, de az ellenzék Rög városába juttatta. Demagógiával védelmezték, ám ez Janusnak nem tetszett, mivel amazok is ugyanezzel az eszközzel, demagógiával támadták. Tulajdonképpen mindkét fél vagyont és hatalmat akart; ő csak eszköz volt ebben a játszmában. Ami abból is kiderül, hogy amikor lelövik, az elvileg miatta kirobbant harc továbbfolytatódik. A békéről tárgyalnak, miközben Kosz fegyvert szállít Rögnek, s kitör a háború. Aki erősnek érzi magát, nem nyugszik, akkor sem, ha belepusztul. Miket ki tudott találni ez a Hamvas! Nem csoda, ha a hatalom görbe szemmel nézett rá. Írásainak többsége az asztalfiókban kötött ki, nem engedték kiadni. Ma már szerencsére más világot élünk. Bármilyen társadalomkritika kiadható, ami száz éve íródott.