Kincsek a talpunk alatt

Gyógypatika réten és erdőben. Egykor nem kellett messzire mennie annak, aki ízületi, reumás panaszaira vagy éppen a felfázás kezelésére keresett természetes gyógymódot. Csupán nyitott szemmel kellett járnia, hiszen egy mezőn, virágos réten vagy akár az árokparton állva is felfedezhette, mennyi hasznos, értékes tápanyagot tartalmazó növény vesz körül minket. Az Ürgemezőn járva én is szinte azonnal belebotlottam a gyulladásokat orvosló cickafarkba, de meg kell valljam, nem tudtam volna milyen kincsre leltem, ha nem szegődik társamul a túrán Sáfrány Szilvia, az Ökocsiga Közhasznú Egyesület titkára. Azóta, hogy 14 évvel ezelőtt Paksra költözött, szívügyének tekinti a természet védelmét és ismeri a láprét minden egyes gazszálát. Gazszálnak egészen addig látja az ember, amíg nem ismeri meg milyen értékek között lakik. Szakavatott túravezetőm szinte méterenként hajolt le valamihez, ecsetelni kezdve annak jótékony hatásait és számba véve a városhatárban elterülő természetvédelmi terület ritkaságait. A gyönyörű és védett kornistárnics például, amely éppen most a nyár végén nyílik és hasonlít a harangvirághoz, régen a tüdőbaj hatékony ellenszereként bizonyított. Az itt fellelhető fűszer-és gyógynövények sorát szinte képtelenség lenne számba venni, úgy ahogy a ritka növényfajokat is. Ezek közül jelentőségében kiemelkedő az országosan is ritkaságnak számító aprónőszirom, ugyanis az Ürgemezőn található meg az egyik legnagyobb tömegben. Az értékes homokterületek különleges színfoltjai a kosborok, amelyek orchideafélék, ezek közül hazánkban számos megtalálható vadon és mindegyik védett vagy fokozottan védett, ahogy a kúszó zeller is.

Az Ürgemező északnyugati felétől nem messze találjuk a Cseresznyési-lápréteket, ahol több védett növényfajunk is szép számban él. Ezek egyike az országunkban ma már erősen megritkult fehérmájvirág. És ne feledkezzünk meg az állatvilágról sem. A papagájszíneivel hódító gyurgyalag hangját, ami idén az év madara, túránk során is hallottuk, de itt él még egyebek mellett az egerészölyv és a tövisszúró gébics is, amely saját spájzot rendezett be az Ürgemezőn, meséli Szilvia. Amit a madár nem tud azonnal elfogyasztani, azt feltűzdeli a galagonyák töviseire vagy éppen a gazdaságok szögesdrótjaira. Ha a mezőn járva sétánk során szerencsénk van, játékos, sajátosan füttyögő ürgéket is megpillanthatunk. Ez azonban ritkán adatik meg, mert az állatok a természetvédelmi terület gyakran felzavart csendjében általában rejtekükbe menekülnek. Ugyanis nagy a forgalom az Ürgemezőn.

Sétánk során több mint tíz autó haladt el mellettünk, de a szabályok ellenére quadosok, vitorlázó repülősök, motorosok, lovasok is előszeretettel választják ezt a területet a kikapcsolódásra. Amennyiben viszont nem a kijelölt csapásokat választják közlekedésre, nagyobb kárt tesznek a védett növényekben, mint az itt legeltetett állatok, hívja fel a figyelmet Sáfrány Szilvia. Azért, hogy az egyesület közelebb hozza és megismertesse az emberekkel az Ürgemező avatatlan szem számára rejtett értékeit, négy évszakos tematikus túraprogramot tervez. Emellett folyamatosan fejlesztik a terület tanösvény tábláit, szerveztek természetőr képzést, télen gondozzák a madárodúkat, a gyerekeknek pedig a honlapjukról letölthető memóriajátékot készítettek. A város lakóinak egyre jelentősebb része veszi előszeretettel birtokba a területet. Sokan sétálnak, futnak erre, rendszeresen szerveznek ide nordic walking túrákat is.

De aki nyitott szemmel jár, nem csupán az Ürgemezőn sétálva fedezheti fel Paks helyi védettségű természeti értékeit: minden nap elhaladhat a Paksi Városi Múzeum előtti több százéves eperfa vagy a Duna-parti gesztenyesor, illetve a Táncsics platánosa mellett. A kompkikötőnél találkozhat gémekkel, sőt még jégmadárral is, vagy a természetvédelmi területek címermadarával, a kócsaggal. Ezzel a cikkel is ajánljuk felfedezésre a kirándulóknak Paks és az Ürgemező ismeretlen területeit, amelyhez igény szerint szakértők segítségét is igényelhetik.