A jövő atomreaktorait fejlesztik a BME-n
A gázhűtésű gyorsreaktor (Gas-cooled Fast Reactor, GFR) egyike azoknak az úgynevezett negyedik generációs atomreaktor-típusoknak, amelyektől azt várják, hogy 2030 utáni üzembe állásukkal jelentősen javítsák a nukleáris üzemanyag hasznosításának hatásfokát és csökkentsék a keletkező radioaktív hulladék mennyiségét, környezeti veszélyességét. A héliumgázzal hűtött reaktor jelentős fenntarthatósági és biztonsági előnyökkel kecsegtet, ugyanakkor megvalósítása komoly anyagtechnológiai kihívások elé állítja a tervezőket, mondja dr. Aszódi Attila egyetemi tanár.
A BME Nukleáris Technikai Intézetének (BME NTI) igazgatója elmondta, intézetük kutatói kollektívája évekkel ezelőtt bekapcsolódott a gázhűtésű gyorsreaktorral kapcsolatos kutatásokba. Ennek legfontosabb lépése volt az Európai Unió 7. kutatás-fejlesztési keretprogramjában támogatást nyert nemzetközi GoFastR projekthez való csatlakozás, amit az is segített, hogy a BME NTI sikeresen pályázott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi terv keretében megjelent EU_Bonus pályázati kiírására. A nyertes pályázat az Európai Unió által támogatott projektek önrészéhez nyújt hozzájárulást.
Dr. Aszódi Attila tájékoztatása szerint a projekt során a BME NTI szakemberei foglalkoztak a gázhűtésű gyorsreaktor üzemanyag-ciklusának vizsgálatával, igazolva, hogy a reaktor képes lehet a hagyományos könnyűvizes reaktorok által termelt radioaktív hulladék egy részének feldolgozására is. Részletes számítógépes szimulációkkal vizsgálták a megvalósítás első lépéseként tervezett ALLEGRO kísérleti gázhűtésű gyorsreaktor üzemanyag-kazettáit és aktív zónáját. – Észrevételeink a reaktor terveinek további finomítást igénylő részleteire mutattak rá és beépülnek a további fejlesztésekbe – mutatott rá dr. Aszódi Attila.
Az intézet igazgatójától azt is megtudtuk, hogy a hároméves GoFastR projekt 2013. február 28-i zárulásával nem fejeződtek be a gázhűtésű gyorsreaktorral kapcsolatos kutatások a BME-n, mivel bekapcsolódtak az MTA Energiatudományi Kutatóközpont által koordinált, szintén az EU 7. keretprogramjában támogatást nyert ALLIANCE projektbe is, amely az ALLEGRO kísérleti reaktor közép-európai megvalósíthatóságát vizsgálja.