Képviselőjelöltek a bővítésről

Ahogy az várható volt, az országgyűlési választási kampány fő elemévé vált a paksi bővítés, miután Orbán Viktor miniszterelnök megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy a Roszatom két új blokkot épít Pakson. A Greenpeace a budapesti Clark Ádám téren és a Gellért-hegyen akciózott, a Párbeszéd Magyarországért aktivistái a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium épületében demonstráltak, az ellenzéki összefogás pártjai pedig az Alkotmány utcában tüntettek.

A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos viták kilencven százaléka a választási hisztériának tudható be, fogalmazott Hirt Ferenc, a Fidesz-KDNP paks-tamási választókerületi képviselőjelöltje a TelePaks Kistérségi Televízióban. – Nem hiszem, hogy van olyan képviselőtársam – akár LMP-s vagy MSZP-s –, aki ne érezné, hogy a Paks 2-nek létjogosultsága van. Az alternatív megoldásokkal ma egyelőre csak színesíteni lehet a képet – fogalmazott a politikus, aki nyolcadik éve tagja a Parlamentnek, két cikluson át a tamási körzetet képviselte. Az új blokkok finanszírozásával kapcsolatban kijelentette: a szocialisták nyolcévi kormányzásuk során kétévente annyi költségvetési hiányt generáltak, amiből egy erőmű kijön. – Nyolc év alatt négy atomerőműnyi adósságot akasztottak a nyakunkba. Mi pedig építünk egyet, ami termel.

A politikus hozzátette: az egyidejűleg működő hat blokk fokozza majd Magyarország energiafüggetlenségét, a gazdasági válság végén pedig, amikor a fogyasztás növekedése miatt a villamosenergia-árak is emelkedni kezdenek, nagyon nem lesz mindegy, lesz-e Paks 2.

Hirt Ferenc szavait igazolja a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése. Eszerint az orosz-magyar gazdasági együttműködés erősítését és a paksi bővítést is támogatja a többség. Az MTI-hez is eljuttatott felmérés szerint 89% hallott arról, hogy Magyarország és Oroszország megállapodott a paksi bővítésről. A megkérdezettek 52%-a tartja szükségesnek a bővítését, 25% ellenzi azt, 23% nem tudott vagy nem akart válaszolni. Mint írták: jelentősen nagyobb a megállapodást előnyösnek tartók tábora (42%), mint az azt elutasítóké (23%).

A Nézőpont Intézet úgy véli: „a paksi bővítés pozitív megítélésének hátterében az állhat, hogy a megkérdezettek 55 százaléka, de még a baloldali összefogás pártjaival szimpatizálók 48 százaléka is a mostaninál szorosabbra fűzné Magyarország és Oroszország gazdasági kapcsolatait.” A felmérés szerint a Fidesz-szimpatizánsok 65, a Jobbik-szimpatizánsok 59, az LMP-t támogatók körében 44 százalékos az orosz–magyar gazdasági együttműködés támogatottsága.

Általában az ellenzék nem a bővítést, hanem annak módját kifogásolja és népszavazást kezdeményezne. Paksiként tisztában van az atomerőműnek a város életében betöltött jelentőségével Harmat Gabriella, a Lehet Más a Politika paks-tamási választókerületben induló jelöltje, aki egy hete mutatkozott be hivatalosan a párt szekszárdi sajtótájékoztatóján. A 26 éves, jogász végzettségű politikus leszögezte: sem neki, sem az LMP-nek nem célja, hogy a helyi emberek, családok egzisztencia nélkül maradjanak. A képviselőjelölt hozzátette: az erőmű kapcsán többször, több helyen világossá tették, hogy támogatják a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbítását, emellett pedig javaslatot tettek arra, hogy az ország hosszú távon az alternatív energiaforrásokba fektessen.

– Azt gondolom, hogy az erőmű vonzereje nem az energiatermelő funkciójában van elsősorban, hanem abban, hogy több ezer embernek nyújt biztos megélhetést. Éppen ezért abban is biztos vagyok, hogy ha az atomerőmű biztosította munkahelyeket ki tudnánk váltani más hasonló munkakört és életszínvonalat biztosító munkalehetőséggel, akkor a paksiak is nyitottak lennének a változtatásra – fogalmazott Harmat Gabriella.

Paks kérdése nem lehet népszavazás tárgya, a szociáldemokraták támogatják a paksi bővítést – közölte az MSZP, az Együtt–PM és a DK döntéshozóihoz írt nyílt levelében Schmuck Andor, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának elnöke kiemelve, hogy a paksi atomerőmű bővítésének kérdése nem a magyar demokrácia ügye és nem a civil társadalom felelőssége. – Paks bővítésének kérdése nem az utcán kell, hogy eldőljön, hiszen ez több mint politikai szimpátia kérdése – fogalmaz a nyílt levélben Schmuck Andor. A szociáldemokraták által a Tolna megyei hármas, paks-tamási választókerületben indított Hingl Zsolt atomenergia-párti és paksi lakosként hiszi, hogy a bővítés stratégiája az ország javát szolgálja. A 2014-es választás országgyűlési képviselőjelöltje úgy fogalmaz, 110 százalékos mellszélességgel támogatja az 5-6-os blokk beruházását. Az immár tíz éve a vállalatcsoportnál dolgozó villamosmérnök reméli, hogy a bővítés az infrastruktúra újabb fejlődését, és további munkahelyek megteremtését garantálhatja a város és a megye számára.

– Az elmúlt három és fél év elvesztegetett idő volt a bővítés érdemi előkészítésében, a térség és a vállalkozók felkészítésében. A nemzetközi tender kiírására a szakmai előkészületek már a szocialista kormányok alatt megkezdődtek, a Fidesz-kormány halogatta a lépéseket. Ennek következménye lett egy demokratikus európai országra nem jellemző, titokban született, versenyeztetés nélküli, egyszemélyi döntés – fogalmazott Heringes Anita. A Tolna megyei hármas számú választókörzet szocialista országgyűlési képviselőjelöltje úgy véli: az atomerőmű bővítése átlátható finanszírozás, nyilvános szerződések és nagy társadalmi támogatottság mellett, csak a térség komplex fejlesztésével együtt valósítható meg.

Az ellenzéki összefogás jelöltje szerint a térségnek fel kell készülnie a szakmailag kompetens, továbbképezhető humánerőforrás bevonzására. A hazai vállalkozások részvételének maximalizálása kapcsán megjegyezte, célszerű egy energetikai klaszter megalapítása. A képviselőjelölt hozzátette: számára az a fontos, hogy ne a külföldiek és az oligarchák, hanem a paksi, kalocsai, tamási emberek, a magyar szakemberek legyenek a beruházás nyertesei.

Az atomenergia középtávon nem nélkülözhető a magyar energiaellátás biztonsága szempontjából, és mint tiszta és olcsó energia, a legalkalmasabb az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős mértékű csökkentésére, szögezte le Bencze János, a paks-tamási választókörzet jobbikos országgyűlési képviselőjelöltje. Mivel Pakson eddig is orosz technológiát használtak, így a Roszatommal való szerződés tekinthető a legbiztonságosabbnak Magyarország számára. – Kulcskérdésnek tartom a projektben való 40 százalékos hazai részvétel konkretizálását és annak elkerülését, hogy a beruházást a Magyarországon működő külföldi cégek, vagy gyanús, Közgép-részvételű konzorciumok kapják meg a valódi magyar kis- és középvállalkozások helyett – nyilatkozta Bencze János hozzátéve: az állami támogatással megvalósult közberuházásoknál a helyi munkavállalók teljesen kiszorultak. Ha most is ez történik, elmarad a várt gazdasági fellendülés. A képviselőjelölt szerint csak a Jobbik alkalmas arra, hogy a beruházás az ország és a térség érdekeit figyelembe véve valósuljon meg, mivel csak a Jobbikot nem terhelik az elmúlt 24 év gazdasági-politikai összefonódásai.