Aszódi Attila: a legversenyképesebb áron az atomerőmű termel áramot

Ismét az új blokkok finanszírozásától hangos a sajtó. A kormány szerint az évszázad üzlete a paksi bővítés, az ellenzék viszont hátrányosnak látja a hitel feltételeit. A beruházással kapcsolatban egymással sokszor homlokegyenest más következtetéseket vonnak le politikusok és laikusok. A Paksi Hírnök Aszódi Attilát, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatóját kereste meg Budapesten többek között azzal, jelen körülmények között vállalná-e a kormánybiztosi feladatot.– A tudományos világban sincs egyöntetű állásfoglalás annak kapcsán, hogy nélkülözhetetlen lenne a paksi atomerőmű bővítése, a legerősebb hangok mégis ezek.

– Magyarország szegény energiahordozókban, egyrészt emiatt kerül fókuszba a jól készletezhető atomenergia, a másik az ellátásbiztonság, hiszen biztosan tudjuk, hogy az elkövetkezendő évtizedekben ez az energiahordozó rendelkezésre áll. A következő években a klímavédelmi szempontok is erősödni fognak, célszerű olyan energiaforrásokat keresni, amelyek nem járnak együtt szén-dioxid-kibocsátással. Környezetvédelmi szempontból egy fosszilis tüzelésű erőművel szemben az atomerőműnek jelentős előnye van, gyakorlatilag csak hőt bocsát ki, nincs más környezeti hatása. Bár jelenleg még alacsony a szén-dioxid ára, mindenki azzal számol, hogy 10-20 éves távlatban sokba fog kerülni a kibocsátása, ami tovább rontja a fosszilis energiahordozókon alapuló erőművek versenyképességét. És bár ezzel kapcsolatban nagyon sok vita van, az atomenergia mellett mégis az ár az egyik legmeggyőzőbb érv: ha összehasonlítjuk a versenytársakat, az atomerőmű tud majd versenyképes áron villamos energiát adni.

– Veszítettünk vagy nyertünk egyáltalán az elmaradt tenderrel?

– A pályáztatás elvileg segíthetett volna a technológiák összehasonlításában, és talán csökkenthette volna az árat, de pont ennek a két szempontnak van hátoldala is. A műszaki képességeket jól meg lehetett ítélni az előzetes műszaki dokumentációk alapján is, viszont számos olyan projektet láttunk már, ahol a tender vesztes szereplői megtámadták a versenykiírást, ennek folytán a projekt elhúzódott, felesleges veszteségeket okozva. Nem foglalnék ezzel állást a tender mellett vagy ellen… Anélkül, hogy tudtam volna előre, hogyan alakul a döntés, már előtte sokat mondtam, hogy a finanszírozás fogja eldönti a kérdést, mert a műszaki megoldások az igazán versenyző három technológia között nagyon hasonlóak. Ekkora beruházási tőkét hosszú időre a piacon meglehetősen nehéz szerezni. A közgazdászok gyakran mondják is, hogy hazánk országkockázata, nemzetközi megítélése rossz, emiatt drágán juthatunk hitelforrásokhoz. A kockázatok költségként árazódnak be, ezt a gordiuszi csomót oldja fel az oroszok által kínált alacsony hitelkamat.

– Európában is eltérő a megítélés: van, ahol építési láz van, van, ahol leszámolnak az atomenergiával.

– A legtöbb szavazó számára érthetetlen az, hogy míg Németország antinukleáris, addig Franciaország vagy az Egyesült Királyság miért fektet ebbe hosszú távon. Ennek oka, hogy a politika eszköztárába kiválóan beleillik az atomenergia. Ezzel a témával nagyon jól lehet mozgósítani pro és kontra. A politika rendkívül primitív, leegyszerűsített üzenetekkel operál, így szándékosan polarizálja a társadalmat. Az országok eltérő érdekek mentén más-más irányban használják ezt az eszközt.

– Ezzel szemben mennyire lehet hatékony a tényeken alapuló tájékoztatás?

– Nem világos, hogy az emberek hány százalékát érdekli ez a téma valójában. Az látszik, hogy van egy réteg, amelyet ez foglalkoztat, aki szívesen merül el a tudományos részletekben, de nem tudom, hogy a társadalom mekkora része lenne hajlandó leülni vitatkozni erről. Több fórumon vettem részt az utóbbi időben, amelyek nagyon gyenge érdeklődést mutattak, ebből én arra következtetek, hogy az emberek jelentős részét nem érdekli ma Magyarországon ez a kérdés.

– Ha a bővítésről beszélünk, lassan nincs olyan televíziós műsor, cikk, vitafórum, amiben meg nem szólalna. Tudományos szakemberként hogyan éli meg, hogy közéleti szerepet is vállaljon?

– A feladat nem új, a 90-es évek óta megszólalok energetikai témában, ennek legintenzívebb időszaka a 2003-as paksi üzemzavar utáni periódus volt, amikor sokszor kellett szakmai dolgokat közérthetően elmondani a közönségnek. Az egyetemi oktatói szerepben pedig alapvetően megszokja az ember, hogy kérdeznek tőle és válaszol.

– A bővítés kapcsán tervezik kormánybiztos kinevezését is. Miniszteri biztosként már megfordult korábban az atomerőműben, jelen körülmények között vállalná a feladatot?

– Nehéz téma ez, nem gondolkoztam még rajta, de rengeteg múlna a feltételeken. Megkeresés mindenesetre hozzám eddig nem érkezett.

– Az egyetem és a Nukleáris Technikai Intézet számára milyen lehetőséget jelent a bővítés?

– Már most látjuk, hogy a szakemberigény megnőtt, ezért biztosítanunk kell azok képzését, akiket az ipar, a közigazgatás vagy a hatóság fel akar majd venni. Emellett egy atomerőmű építése nemzeti feladatokat is ad. Ez alatt nemcsak a beszállítói arány biztosítására gondolok: egy atomerőmű biztonságát mindig egy nemzeti hatóságnak kell megítélnie minden országban, mert ők képviselik a társadalmat. Így rengeteg elemzési, a biztonság ellenőrzésével kapcsolatos feladat lesz, amit csak kevés szervezet tud ma Magyarországon elvégezni, ebben a mi intézetünknek is szerepe lesz a jövőben.

– A politika mennyire partner a szakmával való egyeztetésben?

– Ez még előttünk van. Az államközi megállapodást nyilván a politika tudta megkötni, ebben túl sok szerepet mások nem kaptak, most jöhet az az idő, amikor a szakma is sok feladatot kaphat.

– Az oroszoktól való függetlenedés az ukrajnai események kapcsán különös jelentőséget kapott. Mennyiben játszhat szerepet ebben az energia készletezhetősége?

– Az atomenergia üzemanyagának készletezhetősége sokkal nagyobb biztonságot ad más energiahordozókkal szemben. Ehhez hozzátartozik, hogy az üzemanyag előállítása nem egyszerű feladat. Az uránércet ki kell bányászni, elválasztani belőle magát az uránt, abból sárgapor lesz, amit gázzá alakítanak, ezt használják a dúsításhoz, a gázt visszaalakítják urán-dioxid-porrá, ebből készülnek a pasztillák. Az eljárás sok elemet tartalmaz, ennek különböző szolgáltatásait meg lehet vásárolni más-más helyről. Ha tegyük fel, Oroszország elszigetelődik, akkor egy orosz atomerőműhöz is minden további nélkül lehet nemzetközi piacról üzemanyagot szerezni, ilyen értelemben nem válik lehetetlenné az üzemanyag-ellátás.

– Egy átmeneti időszakban Pakson többletáram keletkezhet. Hol tartanak az energiatárolással kapcsolatos kutatások?

– Abban az átmeneti időben, amikor az új paksi blokkok együtt működnek a régiekkel (ez kivitelezéstől függően hat-nyolc év lehet), nem tudni pontosan, hogy mekkora lesz a villamosenergia-igény. Ha marad a mostani, akkor éjszaka elképzelhetőek olyan időszakok, amikor vissza kell terhelni valamelyik blokkot. Erre az új létesítmények nemzetközi szabványoknak megfelelően képesek, de ez nem kedvelt eljárás az energetikában, mert akkor a blokk nem termel annyi áramot, ennek következtében romlik a gazdaságossága. A másik opció, hogy a fölös villamos energiát, ami az én számításaim szerint 1-2 terrawattóra lenne évente, ami a Pakson megtermelt áram 3-6 százaléka, exportáljuk. Ehhez a szükséges határkeresztező kapacitások rendelkezésre állnak. A harmadik lehetőség, hogy addigra kiépítünk olyan tárolókapacitást, ami az éjszakai időszakokat áthidalja: éjjel töltjük őket és napközben kisütjük. Ez a megoldás hasznos lenne a megújulók terjedése szempontjából is. Hogy ezzel mit tud kezdeni a politika és a szakma, azt meglátjuk, ez sok időt igényel. A villamos energia tárolása a világon forró téma, sok kutatás zajlik erről, mert a megújulók rendszerbe integrálása is kihívást okoz. A legelterjedtebb technológia a tárolás kapcsán a szivattyús-tározós vízi erőmű, amire itthon is vannak lehetőségek, de nem mi vagyunk a nagyhatalom ebben. Számomra is izgalmas, hogy szerte a világban az elektromos autók terjedésével számolnak. Ezeket éppen éjjel kell tölteni. Számításaim szerint, ha számottevő elektromos autó lépne üzembe hazánkban, az nagyjából abban a mennyiségben igényelhetne villamos energiát, amennyi éjszaka feleslegként keletkezne. A következő tíz évben sok fejlődés várható, így az elektromos autók terjedése sokat javíthat a képen.