Kiemelkedő a biztonsági kultúra az atomerőműben

Kiemelkedő volt a paksi atomerőmű biztonsági teljesítménye tavaly, amit a 2002-ben bevezetett biztonsági mérési rendszer igazol. A csúcsmutató értéke 75 pont lett, ami az elmúlt 12 év legmagasabb értéke. Volent Gábor biztonsági igazgató azt mondta, ez nem egy statikus rendszer, folyamatosan felülvizsgálják és az elért eredmények, célok figyelembevételével módosítják annak érdekében, hogy tovább emeljék a biztonság színvonalát. Az eredményeket elemezve megfigyelik a trendeket, a javítandó területeket és megteszik a szükséges intézkedéseket. A 78 elemből álló mutatórendszer nemcsak a technológiára, hanem az üzemeltetés gyakorlatára és az üzemeltető személyzetre is kiterjed. – Az elmúlt év azt mutatta, hogy az erőműben mind az üzemeltetésnek, mind a technológiának a biztonsági színvonala, mind az emberi tényező jó, a biztonság szempontjából kedvező képet mutat – foglalta össze Volent Gábor. Azt is elmondta, hogy a paksi atomerőműben a biztonságot komplex módon értelmezik: vannak technikai vonatkozásai és van egy másik fontos eleme, a technológiát működtető ember, akinek a felkészült, biztonságtudatos tevékenysége szintén fontos tényező. A biztonságnak csak egy eleme a nukleáris biztonság, a sugárvédelem, vannak hagyományos üzemekben is megtalálható elemei, így a tűzvédelem, munkavédelem és a környezetvédelem hagyományos területei. Amikor a biztonság garantálásáról beszélnek, ezen elemek szabályszerű működtetését értik alatta. Ez tehát mindennapos téma az atomerőműben és cseppet sem új keletű, hiszen csupán öt év telt el a 4-es blokk üzembe helyezése után, máris elindult az első biztonsági elemzés. Annak eredményeként, hogy folyamatosan keresték a fejlesztési lehetőségeket és meg is tették a szükséges lépéseket, már a fukusimai erőműsérülés előtt egy sor intézkedést végrehajtottak. Így az annak nyomán elindított célzott biztonsági felülvizsgálat során a nukleáris hatóság, majd az Európai Unió asztalára olyan jelentés kerülhetett, ami azt igazolta, hogy a paksi atomerőmű biztonsága a tervezési szintet meghaladóan jó színvonalú; az olyan jellegű eseményekkel szemben, ami például Fukusimában történt, messzemenően védett. A felülvizsgálat fókuszba helyezett néhány területet, ahol további javítások lehetségesek. Ezeket az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. beütemezte és terv szerint végrehajtja, vázolta a biztonsági igazgató.

A dolgozók érdekeltté tétele a biztonság növelésében nehezebben megfogható terület, hiszen az ember viselkedése, az, hogy hogyan végzi a munkáját, hogyan működik egy csoport tagjaként, kulturális kérdés is. Az erőmű biztonsági mutatórendszere erre is kitér, vizsgálja, mennyire felkészültek, mennyire biztonságtudatosak a dolgozók, beleértve az erőműben dolgozó vállalkozókat is. Az elmúlt évben elindítottak egy biztonságikultúra-növelő kampányt, ami több akción keresztül igyekezett elérni, hogy tovább növekedjen a biztonsági kultúra szintje. Ennek sarokköve az a motivációs program, amit Ezüst Kártya Programnak neveztek el, s arra szolgál, hogy elismerjék a biztonsági teljesítményeket. A próbaév kiértékelése, a visszajelzések alapján módosították a programot. Annak érdekében, hogy emeljék az elismerés értékét, csökkentették a kártyák számát, a vele járó jutalom mértékét viszont emelték, és idén már valóban ezüstből készülnek. Volent Gábor azt mondta, a folyamatosan javuló eredmények nem jelentik azt, hogy ne terveznének további javító intézkedéseket, hiszen a biztonság végtelen történet. – Ha megnyugszunk, hogy jó színvonalat értünk el, rövid időn belül degradálódik, ezért folyamatosan foglalkozni kell vele – hangsúlyozta. Éppen ezért idén egy emlékeztető kampány zajlik az erőműben azokra a területekre fókuszálva, ahol további javulást szeretnének elérni. Példaként említette a biztonsági igazgató azt, hogy a munkavégzés előtti eligazítás során még kiemeltebben kívánnak foglalkozni a biztonsági kultúra elemeivel. Kiemelte, hogy természetesen nemcsak a saját munkavállalóikra vonatkozik ez, hanem a külső vállalkozókra is, hiszen az ő munkájukon is múlik a biztonság.