Csúsztatással vádolják a Paksi Hírnök főszerkesztőjét
Ingyen reklámot biztosított hétfő este blogunknak a Paks-Press Hírügynökség: a Paksi Hírnök grafikájával illusztrálva osztotta meg a facebookon közleményét, amelyben csúsztatással vádolja főszerkesztőnket. Korábban megírtuk: a Paksi Hírnököt kiadó TelePaks Nonprofit Kft. médiafelmérést végeztetett a 25 éves Paksi Hírnök print és online verziójának megítélése kapcsán. Kiss G. Péter, a Paks-Press vezetője (korábban a Paksi Hírnök főszerkesztője) ezután azzal vádolta meg Kövi Gergőt, hogy „a médiakutatás interpretációja során számos csúsztatást és a valóság tudatos elhallgatását jelentő közlést (sic!) tett, félrevezeti a döntéshozókat.” A médiakutatást Kiss G. Péter egyébként nem olvasta, annak tartalmát nem ismeri, csak egy döntéshozókhoz eljuttatott kivonatot.
Az állítólagos csúsztatások közül az első Kiss G. Péter szerint, hogy a Paks-Press a közvélemény-kutatási tételsorokban a harmadik, utolsó helyen szerepel. Ennek praktikus oka, hogy ezeket az eredményeket értékelte ki utolsóként a kutató.
A másik sérelmezett kijelentés, hogy a Paksi Hírnök online utoljára szállt be az online médiumok versenyébe – Kiss G. Péter érve szerint ugyanis a pakspress.hu a legfiatalabb weboldal. Ha csupán a honlapot tekintenénk online médiumnak, a közlemény szerzőjének igaza is lenne, ám az elektronikus hírlevél, a twitter és például a közösségi média hasonlóképpen online médium. Ahogy Kiss G. Péter is elismeri, a Paks-Press hírlevél formájában 1999 óta létezik. E hírlevél online jut el megrendelőihez.
A közlemény harmadik pontjának cáfolatához idéznem kell az eredeti tanulmányt:
„Az összlakosság 17,85 százaléka találkozott már a facebookon Paksi Hírnökről származó hírrel, amivel messze megelőzi a Fortuna Rádiót, de a Paks-Press Hírügynökséget is. Ennek valamelyest ellentmond, hogy valamennyivel többen vallották magukat (7,09 százalék), a Paks-Press követőjének (lájkolójának).”
A kutatás eredményei szerint tehát hiába rendelkezünk a legkevesebb „lájkkal” (amit a laikusok általában az egyetlen elfogadott mérőszámnak tekintenek), mégis a Paksi Hírnök híreivel találkoznak a legtöbben a mért médiumok közül. A Paks-Press szerint ez valamiféle csúsztatás. Szerintünk annak a bizonyítéka, hogy a Paksi Hírnök facebook-követői aktív, befogadó olvasók.
Végezetül: a felmérést saját pozíciónk, erősségeink és gyengeségeink megismerésére készíttettük, épp ezért nem érdekünk valóságtartalmának torzítása. A citált levél egyébként csak másodsorban foglalkozik a két, piaci versenytársnak tekintett médiummal, főként a 25 éves Paksi Hírnök print verziójának eredményeit közli és ajánlja a lapot a címzettek figyelmébe.
A Paksi Hírnök szerkesztősége a vitát, amelyben a Local Policy Magyarország is megszólalt, lezártnak tekinti.