Biztatóak az eredmények a határban

Itt a magyar dinnye, már garantáltan hazait árulnak a város utcáin. Idén kiváló minőségűnek ígérkezik a honi gyümölcs, mivel kedvezett az időjárás az érésnek és csapadék is volt elegendő. Igaz, Kovács István termelő nem bízza a véletlenre a portéka minőségét, öntözőrendszerrel is segítette a palánták növekedését. Mint mondja, a megyesegyháziak rendszerint több héttel megelőzik a Tolna megyei termelőket, de június végén már a helyi földekről is szedhető a dinnye. Színe, bajsza, töve és a gyümölcs hasának a színe is árulkodik arról, mikor kész a fogyasztásra a hazai. Egy hektárról 400-500 mázsa is lekerül, ahhoz azonban, hogy az öntözés, tápanyagpótlás, permetezés költsége miatt ne legyen ráfizetéses a termelés, stabil árakra van szükség. A gazdák megyeszerte sok nehézséget megéltek az elmúlt évtizedek alatt: értékesítési válságot, jégverést, szárazságot, a külföldi import ársöprő hatását. Május közepén az Yvette nevű ciklon keltett riadalmat, az erős szél alaposan megtépázta a dinnyések fóliáit is. Tolnában Paks, Szedres, Tengelic és Dunaföldvár határában hagyomány a dinnye termesztése, de a termelők évről évre egyre kisebb területen vállalkoznak a nehéz, és a jövedelmezőség szempontjából kiszámíthatatlan munkára. A paksi Kovács István azonban bizakodó, a görög mellett már a cukordinnyéje is érik, jó felvásárlási árra számít, ráadásul egyszerre több lábon áll, barackkal is foglalkozik. Ennek pillanatnyilag nem túl jó a piaca, mivel országszerte bőséges a termés, a dömping pedig lenyomja az árakat. Öreghegyi termését nem csupán helyben értékesíti, szállít Budapestre és keresi a külföldi piacokat is.

A magyar gabonából is jut kivitelre idén bőven, a nyári kalászosgabona- és repcetermés várhatóan eléri az előző évi jó termés szintjét. Az őszi búza esetében pedig jelentős exportlehetőség várható – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár. 2014-ben körülbelül hetvenötezer hektáron vetettek kalászos növényt a gazdálkodók a megyében. Ennek hetven százaléka őszi búza, húsz százaléka őszi árpa és tíz százaléka tritikálé, tavaszi árpa, zab és rozs vegyesen. Az őszi árpa betakarítása már júniusban minden megyében megkezdődött, idén a szokottnál két héttel korábban indultak az aratógépek. Az őszi árpa terméshozama hektáronként 4,2 tonna az eddigi adatok szerint. Megközelítőleg ennyi lett a növénykultúra hozama a Paksi Aranykalász Mezőgazdasági Kft.-nél is, tájékoztatott Braun János növénytermesztési szakágazat-vezető hozzátéve, az aratást a búzával folytatják a szokottnál valamivel korábban. A szakember elárulta, az enyhe tél miatt elszaporodott mezei pockok nem okoztak nagy kárt, viszont a nyári csapadék az utolsó órában érkezett a napraforgó számára. Noha a termelők a gabonatermés miatt kevésbé aggódhatnak, Braun János elmondta, sokak között ő is megütközve értesült arról a kormányzati ötletről, hogy a jövőben állatok nélkül nem kaphatnának területalapú támogatást a gazdák. Lapértesülések szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága meghallgatásán tett bejelentést arról, hogy a vidékfejlesztési támogatások igénybevételéből ki kívánják rekeszteni a csak növénytermesztéssel foglalkozó termelőket. Tekintettel arra, hogy a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó föld alapú támogatásokra vonatkozó magyarországi szabályokat idén augusztus 1-jéig be kell jelenteni az unióban, és ezen döntések 2020-ig gyakorlatilag nem változtathatóak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara soron kívüli egyeztetést kezdeményezett a témában. Braun János nem érti a bejelentés célját, hiszen nem az a gond, hogy kevés a sertés, hanem az, hogy azt sem lehet eladni, ami van. – Ha még több lesz, akkor mitől lesz jobb? – tette fel a kérdést arra célozva, hogy a sertéshúst jelenleg nem lehet megfelelő áron értékesíteni. Szerinte az állattartással az a gond, hogy ráfizetéses, ezen kellene segíteni és elképzelhetetlennek tartja a változtatást. Régen maga is tartott háztájit, de ő maga és a cég is felszámolta az ágazatot. Azzal egyetért, hogy az állami földeknél állattartáshoz kötik a földbérletet, de véleménye szerint egy ilyen kezdeményezés az egész termelést alapjaiban megingatná.