Nem veszélyezteti a fűtőelem-ellátást az ukrán helyzet

Az atomerőmű-bővítésre szükség van, a fűtőelemellátást az ukrán helyzet nem lehetetleníti el – derült ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai államtitkára, Aradszki András Világgazdaságnak adott interjújában. Az államtitkár azt mondta, hogy a 2011-ben elfogadott, 2030-ig szóló, és ötvenéves kitekintést adó energiastratégia rögzíti az ország majdani energiamixét, de az azon belüli arányokat nem adja meg. Az általa vezetett államtitkárság elsődleges teendője az, hogy e stratégiát az energiabiztonsági szempontok mentén, szabályozási úton „lefordítsa”. Ez annyit tesz, hogy olyan feltételeket kell teremteni, hogy a piaci szereplők tervezetten és ütemezetten hozzáláthassanak az erőmű-felújításokhoz és hatékonyságnövelésekhez, hogy úgy érezzék, érdemes az itteni áramtermelésbe fektetniük.

– Támogatjuk a magántőke jelenlétét az áramtermelésben. 2025 táján sok hazai erőmű engedélye lejár, új beruházások nélkül kockázatos lehet ez az időszak – hangsúlyozta az államtitkár. Azt mondta, hogy az atomerőmű mellett számítanak a lignitüzemű Mátrai Erőműre, és bíznak a gázüzemű blokkok újbóli üzembe helyezésében is. Igaz, a piaci helyzet jelenleg nem kedvez a gáz alapú villamosenergia-termelésnek, mert a külföldről érkező villamos energia olcsóbb a hazainál, és viszonylag magas a földgáz ára. Bár hosszú távú előrejelzések szerint a földgáz ára csökkenni fog egyes régiókban, de a politikai kockázat nem zárható ki teljesen. A gáz árának csökkentéséhez ezért elengedhetetlen az útvonal- és a forrásdiverzifikáció, illetve ennek keretében a határkeresztező földgázszállítási infrastruktúrák biztosítása.

Arra a felvetésre, hogy korai az új paksi blokkok építése, mert nem lesz még piaca a többletáramnak, az energiamixben pedig túl nagy lesz a nukleáris energia aránya, Aradszki András emlékeztetett arra, hogy 2025-30 között több fosszilis alapon termelő erőművi blokk kiesése várható a működési engedélyük lejárta miatt. Ráadásul nem tudható pontosan, hogy a piaci szereplők hogyan ütemezik a leállításokat. A jelenleg is üzemelő és az új paksi blokkok párhuzamos termelése azért sem jelent majd akkora többletet, mert a meglévő atomerőművi blokkok teljesítménye csökkenni fog az üzemidejük végéhez közeledve. Nagyjából és összességében a megcélzott üzembe helyezésekkel marad egyensúlyban a hazai villamosenergia-termelés.
Az államtitkár szerint nem jelent megoldhatatlan problémát az, hogy Ukrajnán keresztül egyelőre nem lehet nukleáris fűtőelemeket szállítani Paksra, és a sérült elemek visszaszállítására sincs mód.

– Már keressük az alternatív szállítási útvonalakat, de hangsúlyozom: két évre elegendő tartalékunk van, a sérült elemek biztonságosan tovább tárolhatók Magyarországon, esetleges itt maradásuk nem befolyásolja az atomerőmű normál üzemi működését – szögezte le.

Arra az újságírói kérdésre, hogy nem rontja-e az erős magyar–orosz energetikai kapcsolatokban a magyar fél tárgyalási pozícióit az, hogy az ukrán–orosz konfliktusban Magyarország határozottan kiáll Ukrajna mellett, Aradszki András a következőket mondta: – Magyarország nem tehet mást, mint hogy az általános nemzetközi jogi alapelvek mentén, a moralitás szempontjait érvényre juttatva azt mondja, hogy egy szuverén és erős Ukrajna létezésében érdekelt. Az ukrajnai magyarokért az alaptörvény értelmében is felelősséget kell vállalnunk. Ez világos üzenet, ezen a téren egy platformon vagyunk az uniós országokkal. Ami pedig a tárgyalópozíciónkat illeti: az a politika művészete, hogy a kapcsolataink ne romoljanak, ha pedig romlanak, akkor máshol megtaláljuk a kompenzálás lehetőségét. Ez azonban nem az energetikai államtitkárság feladata.