2025-ben indulhat az első új blokk

Rendkívüli jelentőségűnek minősítette azokat a szerződéseket Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztosa, amelyeket kedden írtak alá intenzív, öt hónapos tárgyalásokat követően a paksi erőmű bővítéséről. A kormánybiztos ismertetése szerint a három szerződésből az első úgynevezett EPC-szerződés, az erőmű tervezésének részleteit tisztázza, a következő 12 év feladatait rögzíti. A második üzemeltetési-karbantartási szerződés, a harmadik pedig üzemanyag-szerződés. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az erőmű magyar tulajdonban marad, a teljes, 12,5 milliárd eurós keretbe a beruházás minden körülmények között belefér.

Az MTI tájékoztatása szerint a finanszírozáshoz 10 milliárd euróval járul hozzá az orosz fél, a magyar kormány része 2,5 milliárd euró. A kormánybiztos szavai szerint a 12,5 milliárd eurós összeg kellő tartalékot tartalmaz, így abból valóban felépülhet a két új blokk.

Annak kapcsán, hogy nem jár-e úgy az atomerőmű építése, mint a Déli Áramlat gázvezeték – vagyis, hogy eláll tőle az orosz fél – Aszódi Attila úgy nyilatkozott, számos biztosítékot építettek be a szerződésbe. A most aláírt megállapodások alapján januártól elkezdődhet az orosz tervek magyar adaptációja. Az építés 2018-ban indulhat, majd az első blokk 2025-ben, a második pedig egy évvel később. Az első fűtőanyagtöltet költsége része a beruházásnak.

A kedden aláírt szerződések szerint a reaktor-szigetet az orosz fél készíti, de a beruházás értékének 40 százalékát külső cégek végzik. Ezek részvételére az uniós közbeszerzési szabályokat alkalmazzák. Arra a kérdésre, hogy a finanszírozási konstrukció nem minősül-e tiltott állami támogatásnak, Aszódi Attila nemmel válaszolt. Mint az EU-ban minden hasonló méretű beruházást, ezt is be kellett jelenteni az Európai Bizottságnak. Hivatalos válasz azonban onnan még nem érkezett – tette hozzá a kormánybiztos.

Aszódi Attila azt is elmondta, az Európai Bizottság versenybiztosa vizsgálja, hogy a paksi tervezett két új blokk beruházása nem tartalmaz-e állami támogatást, de bizonyítani lehet, hogy nincs erre szükség – erről az Energiaklub konferenciáján kedden Budapesten beszélt. A tervezett kilowattóránkénti 15-17 forintos áramár fedezi a beruházás tőke- és kamatköltségét, az üzemeltetés díját, majd a 60 éves üzemidő utáni leszerelést is – tette hozzá a kormánybiztos.

Az MSZP szerint törvénytelen a kedden megkötött három magyar-orosz szerződés. Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese keddi, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, az MSZP kezdettől fogva ellenezte a magyar családokra összesen 6000 milliárdos terhet rakó gigaberuházást.