Paks is profitálna a kalocsai hídból
Dunán innen, Dunán túl számos előnyét látják annak, ha Kalocsa és Paks között Duna-híd épül. Az ennek előmozdítására alakult egyesület elnöke, Kalocsa polgármestere szerint a Paks II beruházás miatt most van esély arra, hogy elkészüljön a hosszú ideje áhított átkelő. Dr. Bálint József emlékeztetett rá, hogy már a Szent László-híd tervezésekor szorgalmazták, hogy kerüljön északabbra, de nem jártak sikerrel. Most látták elérkezettnek az időt arra, hogy összefogjanak és az érveket is összegyűjtsék. Ezért hoztak létre egy civilszervezetet, amelyben olyan önkormányzatok, vállalkozások, és magánszemélyek vannak, akik hajlandóak a hídért lobbizni. Dr. Bálint József azt mondja, hogy most úgy látják, Paks II. meg fog épülni. Amennyiben ez így lesz, szükségesnek gondolják, hogy a logisztika ne csak egy oldalon legyen biztosítva. Erre – mint az elnök kifejtette – tanulmányok is készültek. A vasút az alföldi oldalon a Duna-partig kiépült, az atomerőműnél csupán egy egy kilométeres szakaszt kellene megépíteni déli irányba, máris megnyílna a vasúti közlekedés lehetősége. Az üzemanyag-szállításhoz is jobb lenne ez az útvonal, mint Budapest felé, Paks számára pedig azzal az előnnyel járna, hogy meg lehetne szüntetni a meglévő pályát, ami elvágja a várost a Dunától. Kalocsán van egy laktanya, amit nem túl nagy ráfordítással munkásszállássá lehetne alakítani, a Duna bal partján élők számára pedig megnyílna a lehetőség a paksi munkavállalásra, sorolta a további előnyöket. Az út hossza Kalocsától az atomerőműig 12 km lenne. A híd megépítéséhez dr. Bálint József szavai szerint négy évre lenne szükség és 26-32 milliárd forintba kerülne, ami a két új blokk építési költségének 1 százaléka. A Kalocsa-Paks Duna-hídért Egyesület elnöke azt mondta, véleményük szerint hármas finanszírozásban – állami, uniós és magántőkéből – meg lehetne építeni, befektetői érdeklődés már mutatkozott.
Az egyesület titkárává választott paksi főjegyző azt mondta, hogy minden várost érintő infrastrukturális beruházást örömmel fogadnak, ráadásul az új híd és az általa megnyíló új közlekedési alternatíva tehermentesítené a várost. Dr. Blazsek Balázs mindezen túl abban látja előnyét a Duna-hídnak, hogy – amennyiben vegyes használatú lesz – valóban megnyitja a lehetőséget a Duna-part „újragondolása” előtt.
Romhányi Károly, Gerjen polgármestere, az egyesület felügyelőbizottságának vezetője azt mondja, mivel a híd Foktő és Uszód, illetve Dunaszentgyörgy és az Atomerőmű között kötné össze az Alföldet és a Dunántúlt, Gerjen előtt is megnyithatja a lehetőséget, hiszen az ő elképzeléseik szerint éppen itt vezetne az út, amely Gerjent köti össze az atomerőművel. Ha lesz Duna-híd-beruházás, csak annak a lecsatlakozásáig kell nekik utat építeniük, így az elérhetőbbé válik, mint most. A valamivel kevesebb mint 10 km-es út tervei már készek, rövidesen elindítják az engedélyeztetést, hogy minden dokumentum rendelkezésre álljon egy esetleges pályázat megnyitásakor.
A Kalocsa-Paks Duna-hídért Egyesület képviselői a szervezet bejegyzése után elsőként az erőműkapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztost keresik fel, majd a Miniszterelnökséget, hogy felsorakoztassák a hídépítés mellett szóló érveiket, tájékoztatott dr. Bálint József elnök.