A paksi bővítésről vitáztak a parlamentben

Komoly vitát váltott ki a parlamentben a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódó törvényjavaslat előterjesztése, amely érinti az építmények és berendezések tervezését, beszerzését, létesítését, üzembe helyezését, valamint a sugárvédelmet, illetve az engedélyezést. Az ellenzék több okból is ostorozta a javaslatot, de még a kormánypárti Bencsik János – korábbi energiaügyi államtitkár – is bírálta. Összefoglalónk alapjául az MTI híradása szolgált.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: az atomenergiának jelenleg nincs versenyképes alternatívája Közép-Európában, ezért is kötelezte el magát Magyarország amellett, hogy hosszú távon számol az atomenergia felhasználásával.

Cseresnyés Péter, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a javaslat a paksi atomerőmű kapacitás-bővítéséhez szükséges projekt első kivitelezési munkáinak feltételeit teremti meg. El kívánják továbbá hárítani a beruházást esetleg akadályozó bürokratikus és egyéb objektív akadályokat. Beszélt a paksi atomerőmű hazai energiatermelésben betöltött szerepéről, a társadalmi támogatottságáról, valamint arról, hogy egy tavalyi reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 52 százaléka szükségesnek tartotta a bővítést.

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka viszont elképesztőnek, vállalhatatlannak nevezte a javaslatot, ami „a korrupció melegágyává teszi beruházást, és elfogadhatatlan rendelkezéseket tartalmaz”. Párttársa, a paksi Heringes Anita viszont azt fejtette ki, hogy eddig a paksiak bíztak az atomerőműben, mindenről tudtak, ami ott történt, viszont ha eltitkolják a beruházás részleteit, akkor félelemmel tekintenek rá. Hozzátette: nem a nemzetközi menedzserek előtt kell átláthatóvá tenni a projektet, hanem az ott élők előtt. A szocialista politikus a fogalmak pontos használatát kérte a kormánypárti képviselőktől, illetve állami szerepvállalást sürgetett a térség és a vállalkozók felkészítésében.

Az LMP szerint nem az ország, hanem a Fidesz kötelezte el magát az atomenergia mellett. Sallai R. Benedek egyetértett az MSZP-vel abban, hogy a tervezet vállalhatatlan és a korrupció melegágya. Szél Bernadett szerint a törvény elfogadása esetén mindent titkosítanak, és nem kell figyelemmel lenni a közbeszerzési törvényre sem, a kormány „kénye-kedve szerint” válogathat a beszállítók közül. A képviselő szerint erre „az új oligarchabázis kistafírozása” miatt van szükség. Kijelentette, hogy az emberek többsége zöldenergiát akar, ezért 40 éven belül ki kellene lépni az atomból és át kell térni a megújuló energiaforrásokra, ami a párt szerint 450 ezer munkahelyet teremtene.

A fideszes Bencsik János egyebek között arról beszélt, hogy a társadalomnak joga van egyes megállapodások megismerésére. Rámutatott, hogy az ország energiatermelése visszaesett, miközben nőtt a fogyasztás és a külföldről vásárolt áram részesedése. A képviselő úgy fogalmazott: a békés célú nukleáris technológiának megvan a jelentős társadalmi támogatottsága. Ugyanakkor a telepítési költségek nagysága, a veszélyesség, valamint az elhasznált fűtőelemek végső tárolásának bizonytalansága megköveteli a minél átláthatóbb folyamatokat. Szerinte az elmúlt néhány év kevésbé átlátható kormányzati döntései, valamint az elengedhetetlen politikai konszenzus hiánya miatt a társadalmi támogatottság erodálódni kezdett. Bencsik János leszögezte, hogy miután a beruházás egyaránt befolyásolja az ország energiaellátását, pénzügyi és környezeti fenntarthatóságát, társadalmi jólétét és szuverenitását, a magyar társadalomnak joga van a beruházással kapcsolatos és az ahhoz kötődő megállapodások megismerhetőségére.

Lukács László György, a Jobbik képviselőjének véleménye szerint a sugáregészségügyi fejezetek nem megfelelően vagy nem egyeztetve építették be a javaslatba. A szintén jobbikos Kepli Lajos kijelentette: az energiafüggetlenséget támogatja a párt, a pénzlenyúlást nem. Hozzáfűzte, hogy bár a kérdés rendkívüli mértékben megosztja a társadalmat és a politikai pártokat is, pártja mégis az erőmű bővítése mellett foglal állást

A KDNP-s Vejkey Imre rámutatott, hogy Tolna megyében reménnyel várják a mintegy tízezer embernek munkát adó kivitelezés megindítását, amely olcsóbb és tiszta energiához juttatja az országot.
A független Szelényi Zsuzsanna értékelése szerint a „titoktörvény” elfogadhatatlan és alkotmányellenes, szűkíti a közérdekű adatok körét és a piaci versenyt, a beruházás pedig a titkosítás lejárta után visszafordíthatatlan lesz, ezért a paksi szerződést felbontására szólított fel.
A fejlesztési tárca energiaügyért felelős államtitkára válaszában a szerződések nyilvánosságáról szólva kijelentette: aki szerint titkosan, „mutyiban” építenék az erőművet, azok nem olvasták el az előterjesztést. Aradszki András hangsúlyozta: az adatokhoz való hozzáférés csak akkor tagadható meg, ha annak nyilvánosságra hozatala sértené a nemzetbiztonsági érdekeket. Eddig is – tíz évre – titkosítani lehetett hasonló iratokat, ez most tizenötre emelkedett, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – fűzte hozzá.
Az előterjesztés alapvető céljának azt nevezte, hogy az atomerőmű-beruházás szempontjából értelmezze a jogszabályokat. A javaslat szerinte megerősíti a feltételek biztosítását és koncentrálja a szakértelmet. A fejlesztési tárca államtitkára az adatok nyilvánosságáról biztosította zárszavában az ellenzéki felszólalókat.