Egészségesebbé teszik a menzát
Lényegesen kevesebb só, cukor és zsír az ételekben, viszont több tej, zöldség és gyümölcs az étrendben – ez a közétkeztetésre vonatkozó, új szabályozás lényege. A rendelet 2015 januárjától hatályos, de csak szeptembertől büntetik azokat, akik nem tartják be az előírásokat.
Az egészséges életmódra nevelést egészen kicsi korban kell elkezdeni, hogy később ne alakuljon ki cukor-, szív- és érrendszeri betegség, elhízás. Ezt célozza az új, közétkeztetésről szóló rendelet, amelynek lényege a túlzott só-, cukor- és zsírfogyasztás megelőzése és az egészséges táplálkozás. A rendelet szerint a napi háromszori étkezésben legalább három deciliter tejnek vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméknek, két adag zöldségnek vagy gyümölcsnek, és két adag gabonaalapú élelmiszernek kell szerepelnie. A zöldségeket illetően a szolgáltató nem számolhat a burgonyával, a zöldség-gyümölcs esetében egy adagnak nyers formában kell a tányérokra kerülnie, a gabonaalapú élelmiszereknél pedig előírás, hogy egy adag teljes kiőrlésű legyen. Étkezések között a szükséges folyadék ivóvíz, illetve ásványvíz lehet. A rendelet értelmében tejföl és tejszín kizárólag az ételek elkészítéséhez használható fel. Az italként kínált tejhez nem lehet cukrot adni és a tea is legfeljebb a „nyersanyag-kiszabati előírás” szerint megengedett mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. Tiltott a sótartalmú ételpor, leveskocka, ételízesítő krém, paszta felhasználása az állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra. A tálalókonyhán nem adható az ételhez só, illetve cukor, valamint az étkezőasztalra nem lehet só- és cukortartót kitenni. A jövőben nem adható 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú, a 15 éveseknél fiatalabbaknak 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény. A tiltás vonatkozik az alkoholt tartalmazó élelmiszerekre, szénsavas vagy cukrozott üdítőkre, szörpökre, illetve kiskorúak a tea, illetve a kakaó kivételével nem kaphatnak koffeintartalmú italokat. Az 1-3 éves és a 4-6 éves korcsoportoknak készített ételek esetében sertés- és baromfizsírt sem lehet felhasználni. A 3 évesnél idősebbek esetében az italként kínált tej zsírtartalma legfeljebb 1,5% lehet.
Nagyon fontos, hogy a közétkeztetőknek az étlapon fel kell tüntetniük minden étkezés energia-, zsír-, telítettzsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket, melyekből 14 van. Ilyen például a szójabab, a földimogyoró, a rákfélék és a belőlük készült termékek, a tojás, tojáskészítmények, valamint a zeller és az abból készült termékek. A rendelet részletesen szabályozza a diétás étkeztetés szabályait, az ételek elkészítésének személyi feltételeit. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelet hatálya valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szervezetre, gazdasági társaságra, természetes személyre, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási, a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító, valamint fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre is kiterjed.
A Melo-Tex Kft. Pakson általános és középiskolában, valamint óvodában is étkeztet. Tell Anikó, a cég ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy komoly odafigyelésre van szükség a rendeletben leírtaknak megfelelő étkeztetés megvalósításához. Az előírt tejmennyiséget megfelelő áron nagyon nehéz biztosítani. Szintén nem könnyű megfelelni a változatossági mutatónak, aminek célja, hogy ne mindig ugyanaz kerüljön a gyerekek tányérjába. Ezt köretek tekintetében megoldani szintén nem könnyű. Próbálkoznak például bulgurral, kuszkusszal, de a gyerekek ezeket nem ismerik, így idő kell az elfogadtatásukhoz. A barna rizst már megeszik a menzán, de például a teljes kiőrlésű pékárunak, kenyérnek még ellenállnak. A felhasznált só mennyiségére eddig is ügyeltek, de még ahhoz képest is csökkenteni kell az arányt 2020-ig tíz százalékkal. A „sótlanságot” fűszerekkel próbálják ellensúlyozni. Heti étrendjük mindig megtalálható a Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola honlapján, hirdetőtábláján, így a szülők is látják, mit eszik gyermekük az intézményben, illetve terveznek egy olyan délutáni programot, ahol a szülők megismerhetik az új étrendet, el is készíthetnek, megkóstolhatnak különböző ételeket, hiszen fontos lenne, hogy otthon is hasonlóan étkezzenek.
Bartha Éva, a Paksi Bóbita Bölcsőde élelmezésvezetője elmondta, hogy intézményi szinten jelenleg 89 kisgyermeknek főznek, mellettük 120 óvodásnak, valamint városi szinten biztosítanak diétás étkeztetést is 45 főnek. Az új rendelet nyomán jelentős változtatásokat nem kellett bevezetniük, ugyanis már évek óta egészséges konyhát működtetnek, eddig is szerepelt étlapjukon például a teljes kiőrlésű pékáru vagy a durumtészta, és igyekeztek minél több formában minél több gyümölcsöt, zöldséget bevinni a gyerekek étrendjébe.
Pakson az oktatási-nevelési intézmények közül a II. Rákóczi és a Deák Ferenc iskolának, az I. István Szakképző Iskolának, valamint az Eötvös utcai és a Mesevár tagóvodának a Melo-Tex Kft. főz, a Bezerédj iskolában és a gimnáziumban a Gyafix Kft. étkeztet, bár utóbbi intézményben választhatják a diákok az ESZI-t is, ahol a Lussonium Kft. ételei kerülnek az asztalra. A dunakömlődi, a Munkácsy utcai, a Vörösmarty utcai és a Hétszínvirág tagóvodában a Hamüled Kft. étkeztet, ahogy a Gazdag Erzsi iskolában is. A bölcsődében helyben főznek, de ők étkeztetnek a Kishegyi úti tagóvodában is, valamint diétás étkeztetéssel is foglalkoznak. Az étkezések árát az önkormányzat határozza meg, 2015-ben egyelőre a 2014-es díjszabás van érvényben, ősszel visszatérnek a kérdésre.