Mit süt-főz ma? – Blazsek Balázs

Blazsek Balázs megfőzött minket – ez ugyan nem nagy szó, mivel kétfős stábunk szinte mindent megeszik, amit elé tesznek, de a számunkra elkészített szőlős szarvascomb már a vatikáni nagykövetségen is megállta a helyét. Nagy szerencse, hogy a főjegyzőt nem tartották ott konyhafőnöknek, különben a Mit süt-főz ma? olvasói nem ismerhetnének meg egy olyan ütős receptet, amivel bárkit, még egy kényes gyomrú diplomatát is levehetnek a lábáról. A követség első tisztje a jegyző felesége, Beáta egyik kedves barátnője, akinél akkoriban nagyobbik lányuk is ott lakott Rómában, így esett a látogatás. Nem állhatom meg, nevetnem kell amikor meséli, hogyan zajlott a kiutazás. Mint a ’70-es években, faluról Pestre induló szülők a gyermekükhöz, jól felpakolva házi kolbásszal, sonkával, főtt tyúkkal, úgy vágtak neki az autóútnak ők is: a hűtőtáskában tíz órát utazott a hús, többek között az előételként szolgáló fácán is, a paksi fonott kosárban pedig a nélkülözhetetlen fűszerek, zöldségek. Hiába, ott mások az alapanyagok, fűzi hozzá a főjegyző, nincs például petrezselyem és csiperke, de a zeller is más, mélyebb, csípősebb ízt ad az ételnek. Az olaszok szarvast nem, inkább vaddisznót esznek, így a legegyszerűbb volt a hazaiból vinni egyet. A történet felelevenítése közben Csoki, a család kedvence, a bokáig érő öleb is hallatni kezdi a hangját, aki őrző-védő figyelemmel kíséri fotósunk, Babai István minden, étel felé történő araszolását. Amilyen apró a termete, olyan nagy a hangja, rögtön értésére adja, hol a fotós helye a konyhában. Gazdája aztán rendre inti, azaz ölbe kapja a kis vérebet.

Blazsek Balázs nem az a típus, aki csak hírből ismeri a konyhát és főzni is csak álmában szokott. A férfiak többségével ellentétben számára ez napi rutin, ugyanis minden este megfőzi a másnapi ebédet. Annak ellenére, hogy az éttermek konyháit többnyire férfi séfek parancsnokolják, ez egy kissé szokatlan, hiszen a házi tűzhelyeknél ritkán fordulnak elő férfiak. Általában a családanyák reszortja, hogy a munka és a bevásárlás után beálljanak zakatolni a konyhába és összeüssenek valamit mindenki szája íze szerint. Utóbbi nem is olyan nehéz a Blazsek családnál, mivel mindegyikük igazi húsrajongó, nemigen találunk vegán menüt az asztalukon. Zsófi, a kisebbik lány ugyan cukorbetegsége miatt odafigyel, miből mennyit eszik, nem finnyás fajta, Bea, Zsófi nővére pedig már pelenkás korában is csülökcsonttal szaladgált. Ennek a házhoz kiérkező gyermekorvos is tanúja volt, akinél már csak az a pincér hökkent meg jobban, akitől évekkel később az óvodás korú kislány Jókai bablevest és csülköt rendelt ebédre. Vendéglátónk számára nincsenek tabuk, de arra akár fogadhatunk is, hogy saláta helyett inkább kakaspörköltre szavaz. Amerre csak jár a világban, a vidék ízeit keresi – lehet szó egy út menti csehóról vagy egy rokonszenves présház verandájáról is, ha valami bensőséges bája van, biztos megáll harapni valamit, merthogy ilyen helyeken lehet a legjobbat, állítja. Paksról is hiányol egy igazán családias, kockás abroszos éttermet, békebeli hangulattal, egyszerű ételekkel.

Olyan egyszerűekkel, mint amilyen egy vadász konyhája. Noha többségünknél a vadmenü ünnepinek számít, a Blazsek család ebből a szempontból sem szokványos – esetükben nem kell meglepődni, ha egy komplett őz vagy egy muflongida kandikál ki a fagyasztóból. Nem csoda, hiszen Blazsek Balázs ’97 óta szenvedélyes vadász. Ezt nehéz is lett volna titkolnia, hiszen főzés közben legalább húsz szempár szegeződik ránk azokról a trófeákról, amelyek a konyha falát díszítik. Az egyikre ezek közül, amelyen érem is lóg, azonnal figyelmes leszek, Bőszénfáról való. Aki kicsit is jártas a vadászat terén, az tudja, hogy a zselici dombok között húzódó falucska környéke igen népszerű a trófeára vágyó vadászok körében. A számunkra készített szőlős szarvashús alapanyaga ugyan nem onnan való, ettől azonban még ugyanolyan ízletes falat.

A szőlős szarvascombhoz két személyre elég fél kilogramm hús, hozzá mustár, só, bors, paradicsompüré, szőlő és must szükséges. A szőlő helyett télen használhatunk mazsolát is, a must helyett pedig szőlőlevet. A házigazda szerint a húst érdemes kiklopfolni, mert úgy előbb, körülbelül egy másfél óra alatt elkészül. Mielőtt olívaolajon hirtelen kérget kell sütnénk rá a serpenyőben, besózzuk, beborsozzuk és a pikáns íz kedvéért egy kis mustárral is megbolondítjuk, ezzel akár már korábban is bepácolhatjuk pár órával. Amikor a szarvashús szeletek minden oldalon kérget húztak, paradicsompürével és musttal (vagy szőlőlével) felengedhetjük annyira, hogy a sűrű szósz elfedje a húsokat. Mazsolát már ekkor dobhatunk bele, ezek megtöppednek, mire elkészül az étel, de a friss szőlőszemeket csak a vége felé tegyük a szarvashoz. Amikor a szósz besűrűsödött, nagy része elfőtt és a hús is puha, rövid csőtésztával és rizzsel tálalhatjuk.

A főjegyzőnek, mint kiderül, nem csupán a vadászat, a fazekak is a gyengéi. Főként a régi öntöttvas fazekak, amik nagyon jól tartják a hőt, így a benne készült ételek íze is dúsabb, zamatosabb. Mint kiderül, házigazdánk a vadból nem szokott pörköltet főzni, az egyedi recepteket kedveli. Az őzet például, amiből ott jártunkkor is van a fagyasztóban, 3-4 napig hideg pácban tartja, mielőtt elkészíti. A pácba gazdagon kerül zöldségekből, többek között sárgarépából és petrezselyemgyökérből, de ami nélkülözhetetlen, az a borecet, ami elveszi az őz vadízét. Azon már meg sem lepődöm, hogy a sok vad mellett a mélyhűtőben még egy fél borjú is be van spájzolva, ami testvére gyapai telepéről származik. A konyhához való rajongása egy pillanatra felveti a kérdést, miért nem ilyen pályát választott, de erre akár a család százéves polgári gyökerei is választ adhatnak.

A tősgyökeres paksi főjegyző dédnagyapja az egykori paksi polgári iskola igazgatója volt, anyai nagyapja 1911-ben községi jegyző. Édesanyja negyven évig tanított Pakson, édesapja szintén tanár volt, nyugdíjazásáig a Petőfi utcai művelődési házat vezette, illetve a németkéri kórust, amit pár évvel ezelőtt róla neveztek el. A jegyző számára sem volt kérdés soha, hogy Pakson maradjon vagy, hogy tanulmányai után visszatérjen-e ide. Közel 25 éve irányítja a polgármesteri hivatalt, készíti elő a képviselő-testület munkáját és biztosítja a város törvényes működését. Önkormányzati munkája mellett több civil tisztséget is betölt, a Paksi Sportegyesület elnöke, valamint alapítója az idén húsz éves születésnapját ünneplő Finlandia Finn–Magyar Baráti Körnek.

Nosztalgikus érzéssel gondol vissza a rendszerváltás időszakára, amikor forradalmi lelkesedéssel rakták le itt helyben a ma is működő önkormányzatiság alapjait. Ismét izgalmas évek köszöntenek a városra, ami új kihívás elé állítja a város főjegyzőjét is. Blazsek Balázs az atomerőmű-beruházás első kapavágásaikor még katona volt, úttörőként vezényelték ki az első közmeghallgatásra. Most pedig a bővítés előkészítésénél már a beruházással kapcsolatos közmeghallgatások szervezői között szerepel, készülve az évszázad beruházásával járó dömpingfeladatokra.