String Theory – a húrelmélet paksi hívei

String Theory-koncertnek adott helyet nemrégiben Pakson a Mirror Club Cafe. A 2009 végén alakult zenekarnak két paksi tagja is van: Takács József, akit zenei berkekben Jozzy becenéven ismernek, gitározik és énekel, Balogh Balázs pedig ütőhangszereken, illetve az észak-ausztráliai őslakosok által használt didgeridoo-n (ejtsd: didzseridu) működik közre. Az együttes nevét és stílusát a honlapjukon olvasható leírás teszi érthetőbbé: „A String Theory-ról, vagyis a húrelméletről konyhanyelven annyit tudunk, hogy képes az összes erőhatás leírását egyetlen elméletbe foglalni. Feltételezi, hogy az univerzumnak rengeteg dimenziója van, melyek alkotóelemei nem pontszerű részecskék, hanem kiterjedt, húrszerű objektumok. Ha ezek a húrok rezegni kezdenek, ütköznek, egyesülnek, esetleg szétválnak, akkor energia jön létre, és ez az energia az univerzum jelenségeinek mozgatórugója. A String Theory zenekar a zenei univerzum különböző dimenzióinak, stílusainak hullámait rezegtetve állítja elő sajátos energiáját. Az így megszülető funk, rock, jazz, elektronikus zenei stílusokat ötvöző »zenergia« neve: psychedelectric rock jam.”

Jozzy és Balázs ugyan közel lakott egymáshoz Pakson, mégis a szekszárdi Garay gimnázium gólyatáborában találkoztak először, majd évekre kollégiumi szobatársak lettek. Jozzy 12 évesen, öccse gitárján kezdett akkordokat tanulgatni. Később aztán együtt is zenéltek a testvérek, elsőként főleg Red Hot Chili Peppers-feldolgozásokat játszottak. Az elkövetkező években Jozzy több zenekarban is gitározott: a Fonogram díjas Wendigóban, a MontaCarlóban, a Phoenix Files-ban, vagy éppen Ágnes zenekarának tagjaként. Az utóbbi 4-5 esztendőben a „saját gyermek” String Theory mellett A Dal című televíziós műsorban is versenyző Leander Risingban tépi a húrokat.

Balázs zenei múltja rövidebb, ő nem tanult muzsikus. Ahogy fogalmaz, örül, hogy ebben a bandában zenészekkel játszhat együtt. – Ők mind „tudják” a zenét, én pedig látványelem vagyok a hangszeremmel – fogalmaz. A hangszerhez Balázs egyébként nagyon is ért, hiszen nem egyszerű – úgynevezett körlégzéses – technikát kell alkalmazni a didgeridoo folyamatos megszólaltatásához. Ennek és a hangszer által megkívánt hangképzési technikák elsajátítása sok időt és gyakorlást vesz igénybe. A két barát immár Budapesten él családjával, itt jártak ki alkalomadtán a Margit-szigetre zenélni: Balázs vitte a „botját”, Jozzy az akusztikus gitárját. A közös muzsikálás hatására érezték, hogy elképzeléseik köré együttest kéne alakítani. A próbateremben a feldolgozások mellett a saját dalok is körvonalazódtak. A közös „dzsemmelésből” jöttek az újabb és újabb szerzemények alapjai, melyeket a paksi koncerten is hallhatott a nagyérdemű. – A paksi fellépés az első vidéki bemutatkozásunk, persze nem véletlenül – jegyzik meg.
Ahogy az lenni szokott, a zene Jozzy és Balázs életében elsősorban öröm, mintsem megélhetés. Jozzy pénzügyi vonalon, Balázs pedig egy pályázatíró cégnél dolgozik. Nemrégiben rögzítettek öt dalt, amit a Youtube.com videómegosztóra is feltöltöttek. Hogy ezek hanghordozón is megjelennek-e, az még a jövő zenéje. Egy biztos: a család, a muzsikálás és a munka hármasa harmóniában működik a zenészek életében.