Itt az apadás, jönnek a szúnyogok

Idén, a korábbi magas dunai vízállásnak köszönhetően a szokásosnál később jelentek meg a szúnyogok, de a vérszívók igazi inváziójára apadás után számíthatunk. Érdemes felvértezni magunkat szúnyogriasztó eszközökkel, ugyanis a Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóságának honlapja szerint jelentősen apad a Duna, az elmúlt egy hétben mintegy 102 centivel lett alacsonyabb a folyó vízállása: míg június 26-án még 279 centit, ma reggel már csak 177-et mutatott az aktuális vízmérce.

Már tavaly is állami irányítással zajlott a légi szúnyoggyérítés, ebben idén sem lesz változás. Azokon a területeken, ahol a legtöbb vérszívó található, már június 23-án megkezdték a központi szúnyoggyérítési programot, ezt az elmúlt két évhez hasonlóan a katasztrófavédelem koordinálja. A programra összesen másfél milliárd forintot különítettek el: ebből az összegből több mint hétszáz településen, kettő-hat alkalommal gyérítenek, kémiai módszerrel mintegy 730 ezer, biológiai módszerrel pedig 15 ezer hektárnyi területen. A kezelésekre szeptember 30-ig van lehetőség, azonban az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, augusztus végéig lecseng a rajzás és befejeződhetnek a munkák. A központi szúnyoggyérítés heti ütemtervei folyamatosan elérhetőek lesznek a katasztrófavédelem honlapján, de fontos tudni, hogy ezek az időjárás függvényében változhatnak. Légi irtás legutóbb június 30-án volt Paks és a túlpart körzetében.

Az önkormányzatok a központi program mellett önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést, Pakson a földi melegködképzős irtás a DC Dunakom Plusz Kft. feladata. A cég körülbelül 500 hektárnyi területen végzi a szúnyogmentesítést, az idei első akciót június 24-én tartották. Idén, a magas dunai vízállásnak köszönhetően a szokásosnál később jelentek meg a kellemetlenkedő rovarok, májusban például a korábbi évekkel szemben csupán elvétve találkozhattunk szúnyoggal. Azonban a rovarok tömeges megjelenésére mindig apadás után kell számítani, mondta Puskás János, a DC Dunakom Plusz Kft. ügyvezetője, hozzátéve, hogy a gyérítő beavatkozásokat, amikor indokolt lesz, azonnal megszervezik.

Fotó: pixabay.com/WikiImages
Fotó: pixabay.com/WikiImages

Emellett az önkormányzatok idén is jelezhetik a katasztrófavédelmi főigazgatóság felé, ha településükön jelentős szúnyogártalmat tapasztalnak és légi irtásra is szükség lenne. A bejelentést a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok ügyfélszolgálatai fogadják, a beérkezett igényeket a szakértők megvizsgálják, és ha a csípések száma azt indokolja, a település és környéke bekerül a központi gyérítési programba. A kifejlett szúnyogokat légi járműről finomcseppes eljárással permetezik, földi irtásnál pedig melegködképző-generátorokat alkalmaznak. A lárvák tenyészőhelyeit biológiai készítménnyel kezelik. A felhasznált irtószereket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyezi. A készítmények melegvérűekre, így például az emberre, háziállatokra nem ártalmasak, a méhészek pedig időben értesítést kapnak, hogy a munkálatok idejére a méhcsaládokat elzárhassák. A légi permetezés az esti órákban történik, míg a földit naplementekor kezdik, hogy a szúnyoggyérítés hatékony legyen, és minél kisebb kockázatot jelentsen a méhekre. Pakson közszolgáltatási szerződés keretében hat földi irtást végez a DC Dunakom Plusz Kft. megközelítőleg négymillió forint értékben, mondta el Puskás János.

Márciusban, még a szúnyogszezon előtt szakmai konferenciát tartottak Dunaföldváron a szúnyogirtás környezetkímélő, biológiai technológiájáról. Süli János polgármester akkor úgy nyilatkozott, Paks már tárgyalt tavaly az újfajta lehetőségről, de az eljárást alapvetően több önkormányzat összefogásával érdemes bevezetni. A városvezető szerint a nemzetközi tapasztalatok kedvezőek, de a kezdeti költségek nagyobbak, mert fel kell térképezni a környező lárvalelőhelyeket, ugyanakkor látszik, hogy ha időben történik a biológiai gyérítés, ki sem kelnek a szúnyogok.