Szabó Péter a kulturális sokszínűség fontosságát hozta haza Amerikából

Nem is akartam, de talán nem is lehetett volna belefojtani a szót Szabó Péterbe, aki élményekkel teli tért haza New Yorkból arról a kéthetes amerikai szemináriumról, amelyen Európából csupán két pedagógus vehetett részt. A Paksi Vak Bottyán Gimnázium történelem szakos tanára úgy fogalmaz, valóságos „kultúrsokkot kapott”, annyi élményt, benyomást szerzett. Másodmagával ülhetett repülőútra, ugyanis kollégája is Magyarországról kapott meghívást. A meghívás ez esetben nem egészen helytálló, hiszen sikeresen kellett pályázniuk a New York-i Columbia Egyetem felhívására ahhoz, hogy részt vehessenek az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, az Amerikai Holokauszt Szervezetek, a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum, valamint 13 ország kormányának együttműködése keretében szervezett tanulmányúton. A pályázat háromfordulós volt: először angol nyelvű írásos pályázatot kellett benyújtani, majd Budapesten szóbeli meghallgatás következett, végül Washingtonban hagyták jóvá a jelentkezést. A kurzuson a két európai résztvevő az amerikai államokból érkező 22 pedagógustársával vehetett részt. A szakmai szemináriumon végig feszített volt a tempó, reggel nyolctól este hatig előadásokon, műhelymunkákon, workshopokon vettek részt, ahol mindenki bemutathatta, tanóráin hogyan foglalkozik a holokauszt és az emberi jogok oktatásával. A nyári egyetem központi témája ugyanis ez, valamint az állampolgárságra nevelés gyakorlata volt.

Péter elmondta, rendkívül érdekesnek tartotta, hogy Amerikában miért szentelnek kiemelt figyelmet Európa sötét történelmi szeletének. A holokauszton kívül több, tragikus esemény is fókuszba került, többek között az örmény népirtás, a kurdok iraki lemészárlása, a kambodzsai vagy a dél-szláv események. Az amerikai kollégák prezentációiból kiderült, hogy a tengerentúli képzésben ezeket az eseményeket adaptálják és felhasznáják a mai társadalmi feszültségek kezelésére, az emberi jogok oktatására, meséli Péter. Hozzátette, nagyon tanulságos volt számára az is, hogy a nyári egyetemen az amerikai oktatási rendszert is megismerhette. Saját maga is fenntartásokkal vegyes kíváncsisággal érkezett a tengerentúlra, hiszen gyakran hajlamosak vagyunk lebecsülni az Egyesült Államok képzési rendszerét. Hozzátette, való igaz, hogy az amerikai oktatás sok szempontból eltér az európaitól, de rendkívül magas színvonalú, sok szempontból beépíthető a hazai gyakorlatra. Tapasztalatai szerint a tengerentúlon sokkal gyakorlatiasabb a képzés, a tanórán a készségeket és a diákok problémamegoldó képességét fejlesztik, arra próbálják rávezetni őket, hogy az iskolapadban tanultakat később hogyan és milyen területen képesek hasznosítani.

A műhelymunkák mellett azért maradt némi idő a kirándulásra is, a gimnázium tanára ellátogatott például a manhattani holokauszt múzeumba, ahol számos magyar vonatkozású emléktárggyal találkozott, illetve a kirándulás alkalmával beszélgetett olyan Felvidékről származó túlélővel is, aki 14 évesen részese volt a vészkorszaknak és ma már Amerikában él. Péter ellátogatott Brooklynba és New York zsidónegyedébe is, ahol a zsidóságnak a mai napig élő kultúrája van. Péter azt mondta, a kéthetes kurzusnak talán ez volt a legmeghatározóbb pillanata, mert ott szembesült vele, milyen az, amikor egy önálló színfolt tűnik el egy társadalomból. Az ellesett oktatási módszerek mellett is éppen ezt szeretné átadni diákjainak: hogy milyen következménye lehet annak, ha kultúrák tűnnek el.