Településfejlesztési stratégia: 2030-ig meghatározták az irányvonalakat

A városrészi célok mellett Paks közép- és hosszútávú jövőképét is tartalmazza az integrált településfejlesztési stratégia, melynek elfogadásáról lapzártánk után, szeptemberi ülésén döntött a képviselő-testület. A dokumentum összeállítása az év elején kezdődött el, államigazgatási eljárás keretében véleményeztették és a Belügyminisztérium is elfogadta. A stratégia – a településfejlesztési koncepcióval és az Európa 2020 stratégiával összhangban – Paks város 2023-ig elérni kívánt fejlesztési céljait határozza meg, és megfogalmazta azt a jövőképet, melyet a város 2030-ra szeretne elérni, hogy stabil gazdasági bázisra épülő, igényes épített és természeti környezettel rendelkező, a lakosság megfelelő életminőségét garantáló, funkciókban gazdag középváros legyen.

A városfejlesztés hosszú távú céljaiból középtávon három cél rajzolódik ki a stratégiában. A versenyképes, fenntartható, több lábon álló helyi gazdaság erősítése a foglalkoztatottság megtartásával, bővítésével, az az ipari park fejlesztésével, a barnamezős területek hasznosításával, a mezőgazdaság, valamint az idegenforgalom fejlesztésével érhető el. Emellett a lakosság életminőségének javítása, egy élhető város megteremtése és fenntartása is fontos cél, és kiemelt terület a helyi identitás erősítése, a közösségépítés, amely közösségi és kulturális események támogatásával, valamint a különböző szociális szolgáltatások minőségi fejlesztésével elősegíthető.

A város előtt álló fontos feladat még az atomerőmű bővítésekor újonnan érkező, és a már jelen lévő lakónépesség együttélésének megkönnyítése, különös tekintettel a nagy számban megjelenő idegen nyelvű munkavállalókra. E célok elérését segítendő konkrét fejlesztéseket is meghatároz a dokumentum, így a bölcsőde felújítását és bővítését, az oktatási intézmények energetikai korszerűsítését és felújítását, tornatermek kialakítását, az ESZI kollégiumának bővítését, főiskolai képzés kialakítását, az egészségügyi ellátás és a rendőrkapitányság műszaki, személyi fejlesztését.

Szerepel a tervek között elektromos járművek telepítése a helyi közlekedésben, csomópontok, parkolók és utak felújításával a közúti infrastruktúra fejlesztése, Paks kerékpárút-hálózatának fejlesztése, valamint az energiamegtakarítást eredményező felújítások támogatásának folytatása a panel- és a hagyományos szerkezetű lakások esetén. A tervek között sorakozik a városi strand felújítása és bővítése, új kulturális és szabadidőközpont kialakítása, a Duna által biztosított szabadidős lehetőségek hatékonyabb kihasználása, a Paksi Sportegyesület Fehérvári úti létesítményének bővítése és újabb szabadtéri fitneszparkok létrehozása.
A szociális fejlesztések között sorakozik átmeneti otthon kialakítása családok/gyermekek részére, az idősek otthona bővítése és a hajléktalanok időszakos ellátásának megoldása. Az atomerőmű bővítése az egész ország tekintetében is az évszázad egyik legfontosabb beruházása lesz, Paksot és a régiót alapjaiban fogja érinteni, ezért figyelembe kell venni a településre és környezetére gyakorolt hatásait – olvasható a dokumentumban.

– Új munkahelyeket és jelentős árbevétel-növekedést hozhat az erőmű-beruházás, hiszen az ide érkező tízezer embert etetni, altatni, gyermekeiket tanítani kell, biztosítani kell számukra a sportolási, kikapcsolódási lehetőséget és egészségügyi ellátásukat. Ehhez a munkához pedagógusok, szakácsok, orvosok és kiszolgálószemélyzet kell. Tervünk feléleszteni a korábban a térségben nagy hagyománnyal rendelkező kertészeti termelést, erre építve a feldolgozóipart – fogalmazott Süli János. Paks polgármestere kihangsúlyozta, hogy a lehetőségek az egész régió számára fellendülést hozhatnak. – Tíz év áll rendelkezésünkre az önkormányzatok és a vállalkozások megerősítésére úgy, hogy fenntartható fejlesztésekkel azoknak is jó életet biztosíthassunk, akik nem az erőmű építésén, majd üzemeltetésében dolgoznak – tette hozzá Süli János. A projekt miatt a városba érkező létszám elhelyezése gondos tervezést igényel, amely kapcsán több alternatíva is lehetséges. A legjobb megoldásnak az tűnik, ha az építési időszakban megjelenő munkavállalókat három típusú lakókörnyezetben, és Pakson belül több helyen, illetve pár kisebb településen helyezik el. A folyamatosan az építésen dolgozó munkások (egy- ill. háromszintes) apartmanházakban laknának Paks belterületén. E területeket – elsősorban a Pollack Mihály utca mellett, valamint a Vácika körül – már kijelölték. Emellett az építésen folyamatosan dolgozó munkások elszórtan Pakson és térségében, a meglévő városrészek területén, albérletekben vagy bérlakásokban is lakhatnak. Az időszakosan elhelyezendő állományt ideiglenes konténervárosokban és mobilházakban szállásolnák el, elkülönülő területen az erőműhöz közel, jó közlekedéssel rendelkező helyeken. Ilyen alkalmas terület található az ipari park mellett a hatos főút másik oldalán. Az erőmű-beruházás végeztével a konténervárost megszüntetnék, illetve további hasznosításáról később döntenének – sorolja a lehetőségeket a tanulmány.
– Vállalkozói érdeklődés már van 3-400 lakás megépítésére, és olyan cégek is bejelentkeztek, amelyek ezer lakás építését is vállalnák. Piaci alapon készülnek majd az épületek, első körben a munkások és a szakértői családok számára, majd ha ők elmennek, a végleges üzemeltetők részére válnának értékesíthetővé a lakások – mondta a tervekről Süli János. Paks polgármesterétől megtudtuk azt is, hogy a szükséges területek már az önkormányzat tulajdonában vannak, a telkek közművesítését pedig kormányzati támogatással kívánják megoldani.

Ami a városrész-fejlesztési terveket illeti, a stratégia hat területre bontva vizsgálja Paks adottságait és vázolja a lehetőségeket. A városrészek részletes elemzése a 2011-es népszámlálás városrészi adatai alapján történt, rámutatva az adott városrészben meglévő legfontosabb demográfiai, társadalmi jellemzőkre, tendenciákra, az ellátottságra, bemutatva azon területeket, ahol a városrész városon belüli helyzete, ellátottsága erősséget vagy gyengeséget jelez, s megjelölve azon fejlesztési lehetőségeket, amelyek elmozdulást jelenthetnek. – Célunk, hogy valamennyi városrész hasonló komfortot biztosítson a jövőben az ott élők számára, például a játszóterek, autóbuszjáratok mindenhol elérhetőek legyenek. Az útfelújítási programunk is ezen elvek mentén folytatódik, hogy a közlekedés minőségét tekintve se legyenek különbségek a paksi városrészek között. Ugyanakkor minden fejlesztésről az összvárosi érdeket figyelembe véve kell döntést hoznunk – emelte ki Süli János, aki azt is elmondta, az egészségügyi ellátórendszer is átalakítás előtt áll, cél a központosítás, hogy egy, a szakorvosi rendelőintézet mellett épülő új szárny megnyitásával mindenki egy helyen, a lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátásban részesülhessen.