Függesztett-feszített hidat javasol a tanulmány Foktő mellé

Elkészítette és átadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) azt a tanulmányt, amelyre alapozva a kormány dönt majd arról, hogy pontosan hol és milyen híd épül majd Kalocsa és Paks között. Ahogyan azt már korábban is jelezték, az úgynevezett „extradosed” verzió megvalósítását javasolják. Ez a függesztett-feszített híd, amely átmenetet képez a gerendahíd és a ferdekábeles híd technológiája között. Ehhez hasonló az M43-as út Tisza-hídja, amit épülése idején a következőképpen jellemeztek: egy látszólag egyszerű gerendahíd, melyet több innovációs ötlettel tettek korszerűvé, egyedivé. Ezek közül a legfontosabb, hogy a szerkezet vonalából kiemelték a feszítő kábeleket, amelyek így hatékonyan segítik a karcsú híd teherbírását. További újítás a híd keresztmetszete. Az alsó és felső vasbeton lemezek között a terhelést trapéz gerinclemezek viselik. Ezzel a megoldással a szerkezet önsúlya jelentősen csökkent, miközben a hasznos teherbírás nem változott. A fentiek kedvezően befolyásolják a híd esztétikai megjelenését. Sitku László főmérnök, a KKK Híd Önálló Osztályának vezetője hozzáfűzte, hogy a leendő Kalocsa-Paks híd annyiban tér el ettől, hogy nem trapézlemezes lesz, hanem tiszta beton.

A nyomvonalat illetően is megvan a szakmai javaslat. A B változatnak nevezett, Foktő-Baráka magasságában kijelölt terület ígérkezik legideálisabbnak.

A híd, mint az utóbbi hónapokban nagyon sokszor elhangzott, régi vágya a kalocsai, Kalocsa környéki embereknek. A megépítését szorgalmazó erők év elején erősödtek fel a Pakson tervezett két atomerőművi blokk építési előkészületeinek hírére. A Bács-Kiskun megyeiek abban bíznak, hogy egy átkelő esélyt ad arra, hogy ők is munkához jussanak Pakson. Annak érdekében, hogy együttesen hallassák a hangjukat, civilszervezetet hoztak létre. A Kalocsa-Paks Duna-Hídért Egyesület 2015. január 27-én alakult meg dr. Bálint József, Kalocsa polgármestere elnökletével. Az alakuló közgyűlésen az érintett Tolna és Bács-Kiskun megyei települések polgármesterei mellett a megyei kereskedelmi és iparkamara, a térség nagyobb gazdasági társaságainak vezetői és magánszemélyek is részt vettek, mégpedig olyan nagy számban, hogy az alakuló ülés helyszínének meghirdetett tárgyalóterem befogadóképessége kicsinek bizonyult, így a tanácskozást a díszteremben tartották. Az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályban az egyesület céljai között jelölték meg a társadalmi párbeszéd folytatását, a kormányzati, önkormányzati jogszabályalkotás és döntéshozatal előkészítési folyamatainak támogatását.

A Paks II. beruházáshoz kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében tartott negyvenegy lakossági fórumon rendre terítékre került a híd kérdése. A kormány képviselői saját fülükkel hallhatták, hogy Paks térségében – beleértve a Bács-Kiskun megyei oldalt is – várják az új blokkok építését, de fontos számukra, hogy minél többen szeretnének munkához jutni a beruházás kapcsán. A társadalmi igény kifejezetten gyorsan eljutott a kormányzat elé. 2015. május közepén Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy döntés született egy új Duna-híd építéséről Kalocsánál annak érdekében, hogy a beruházásban részt tudjanak venni minél hatékonyabban a Bács-Kiskun megyében élők, onnan érkezők is.
Augusztusban a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ szervezésében konferenciát rendeztek Kalocsán a Paksot és Kalocsát összekötő új Duna-hídról. Itt hangzott el, hogy a létesítmény megvalósíthatósági tanulmánya szeptember 30-ra készül el.

Dr. Aszódi Attila kormánybiztos többször elmondta a tervezett Duna-híd kapcsán, hogy nem az erőműépítés miatt van rá szükség, hanem azért, hogy a kalocsai régió is bekapcsolódhasson a beruházásba. A híd hosszú távra szolgálja a kalocsai térség jövőjét, hiszen nemcsak az erőműhöz jelent majd közvetlen csatlakozást, hanem az M6-oshoz is. A tervek szerint ezzel együtt megépülne a Gerjent az atomerőművel közvetlenül összekötő út is. Az új úthálózat révén a Kalocsa és az atomerőmű közti távolság 11-12 kilométerre csökken. A szakmai javaslat tartalmazza kerékpárút építését is.

Sitku László kiemelte, hogy a szakma számára úgy tűnik, hogy a térség akarja az új híd megépítését és a kormányzat részéről is megvan az elhatározás. – Garmadával kell majd munkaerő az atomerőmű építéséhez. Így a Duna bal partján élők is munkához juthatnak majd – fogalmazott. Azt is elárulta, hogy úttörő a szakmában az a fajta előkészítő munka, ami most zajlik. Részletesen feltérképezték a lehetőségeket, széles körben véleményeztetik az elképzeléseket, ily módon igyekeznek elkerülni azokat a csapdákat, amelyek késedelmet okozhatnak. Jövőre „rügyfakadástól lombhullatásig” tartó környezeti hatásvizsgálat zajlik majd, aztán kezdődhet a kivitelezés feszített tempóban, mert az a cél, hogy 2018 végére megépüljön a híd Kalocsa és Paks térségében.