A belarusz erőműépítkezés tapasztalatairól tájékozódtak
Fehéroroszországban gyarapította tapasztalatait Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás. A TEIT elnöke és elnökhelyettese, dr. Bálint József és Gáncs István mellett Paks polgármestere, Süli János is tagja volt a delegációnak, akárcsak a Paksi Atomerőmű Teljesítményének Fenntartásáért Felelős Kormánybiztosság és sajtó képviselői. Útjuk célja a belarusz atomerőmű építésének és a hozzá kapcsolódó településfejlesztési feladatoknak a megtekintése volt arra való tekintettel, hogy a Belarusz Köztársaságban új atomerőmű létesítésén dolgoznak. Az épülő blokkok típusa megegyezik azzal, amit Pakson terveznek építeni, s hazánkhoz hasonlóan a belarusz állam is Oroszországgal szerződött a kivitelezésre. A TEIT vezetői annak az együttműködésnek köszönhetően vettek részt a tanulmányi úton, amelyet egy évvel korábban az orosz állami atomenergetikai vállalattal, a Roszatommal, valamint az általa működtetett atomerőművek környezetében lévő önkormányzatok szövetségével kötöttek.
A magyar delegáció tagjai az atomerőmű építését szolgáló gyártóbázison a beruházó képviselőivel, valamint a fővállalkozó NYIAEP ASE képviseletében Jurij Neretin főmérnökkel találkoztak. A vendéglátók elmondták, hogy a 2008-ban született döntés az építésről, a kulcsrakész atomerőmű létesítésére vonatkozó fővállalkozói szerződést 2012 júliusában írták alá. Eddigre már hozzáfogtak az infrastruktúrafejlesztéshez és egy olyan gyártóbázis létesítéséhez, ami a tervek szerint a későbbiekben ipari parkként üzemel majd. Az építési hatóság engedélyét 2012 novemberben kapták meg, a földmunkák ekkor már folytak, így néhány napon belül – ahogy a szakemberek fogalmaztak – sor került az első beton beöntésére.
A százhektáros területen összesen 131 objektum építését tervezik, ebből 99 már elkészült, vagy a megvalósítás valamilyen fázisában van. Jurij Neretin azt mondta, az egyes blokk építési munkái gyakorlatilag befejeződtek, 2016-ban kezdik a főberendezések szerelési munkáit. A kettes blokk kivitelezése a tervezettnél jobban halad – részletezte. Azt is hozzáfűzte, hogy az összes nagyberendezés beszerzésére van szerződésük. Az erőműépítést nem tendereztették, de minden más beszerzést igen, egyes tápszivattyúknak például a GANZ a gyártója, az irányítástechnika pedig a Siemens gyártmánya. Elkészült már a tűzoltóság épülete, csakúgy az oktatóközpont, ahol a valódival megegyező vezénylőteremben tanulhatnak a leendő szakemberek már a jövő évtől. Az erőművet 2321 ember fogja üzemeltetni. Az építésen most négyezren dolgoznak, 80-85 százalékuk helyi, de a speciális szerelési munkák idején több lesz az orosz és ukrán szakember. Az egyes blokk üzembe helyezését is ők végzik, a kettest már helyiek. Előbbit 2018 végére, utóbbit 2020-ra tervezik. Érdekesség, hogy belarusz állampolgárságot kapnak, akik ebben a munkában részt vesznek.
Az utak és a vasútvonal építését állami forrásból fedezték, miként a legközelebbi városban, Osztrovecben a városfejlesztést is. Az 1-es számú lakótelepen, az új látogatóközpontban annak vezetője és Pavel Viktorovics Milesko alpolgármester fogadta a magyar delegációt. A helybeliek örömmel fogadják az atomerőművet, az építést a felmérések szerint több mint 80 százalék támogatja, számolt be az alpolgármester. Hozzátette, a jelentős adóbevételek segítik a város fejlődését, de a fővállalkozó is több célt támogat. A látogatóközpontot is ők építették.
Idén egyébként 35 ezer négyzetméternyi lakást adtak át, a második lakónegyed jövőre készül el. A lakosságot elsősorban az interneten keresztül tájékoztatják, de van egy járási újság, ami havi, atomerőművi melléklettel jelentkezik. A látogatóközpont már 2009-ben megkezdte a működését egy barakkban. Idén a fővárosban, Minszkben is nyílt egy korszerű látogatóközpont, ahol a kiállítások mellett előadások, konferenciák szolgálják a tájékoztatást és a fiatalok orientálását a műszaki pálya, az atomenergetika felé.
– Mindenféleképpen kedvezőek a tapasztalatok, de azt is lehet látni, hogy mennyi munka van mögötte – kezdte tapasztalatai összegzését Süli János polgármester. Kiemelte, hogy a lakhatási, oktatási, sportolási feltételek már adottak. – Azt láttuk, hogy ezt gyorsan, hatékonyan megoldották. Mindez állami forrásból, az önkormányzat közreműködésével zajlik, de a fővállalkozó sem csak az adón keresztül támogatja a települést, hanem közvetlenül is – részletezte. Azt mondta, mindenütt, az építési területen is tisztaság, rendezettség van, már most hangsúlyt fektetnek például a parkosításra. Külön kiemelte mint pozitív példát, hogy a gyártóbázis a későbbiekben ipari parkként funkcionál, valamint azt, hogy a városfejlesztésben „nagyot álmodnak”, mert nemcsak a két lakópark építése szerepel a tervekben, ami a munkások közvetlen elhelyezését szolgálja, hanem egy atomvároshoz méltó városközponté is, amit – mint mondta – sokan, sokszor hiányolnak Pakson is. Kitért arra is, hogy a paksi fejlesztés során kisebb infrastrukturális beruházásra lesz szükség, mert már van egy működő erőmű. Az ideiglenes munkáselhelyezésre a fehéroroszországihoz hasonló számú szálláshely kell, de a véglegesre kevesebb, mert a karbantartó személyzet már adott, így itt csak plusz ezer fővel számolnak.