Veszélyben a településkép?

Nem kellene az államnak arra ösztönözni az embereket, hogy miközben komoly támogatást kapnak új otthon teremtésére, átgondolatlanul tegyék, mondja Horváth András, Paks főépítésze az úgynevezett egyszerű bejelentési rendszer kapcsán. A január 1-jétől életbe lépett szabályozás lényege, hogy nem kell építési engedélyezési eljárást indítani a 300 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű új lakóépületeknél, hanem mindössze bejelentési kötelezettség van, s ha nincsen visszajelzés, az azt követő 15. napon megkezdhető a munka. Az épület tervezése és kivitelezése ugyanakkor továbbra is csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően történhet. Horváth András szerint egyszerűbbé tenni az ügyintézést, ezzel és az új támogatási rendszerrel ösztönözni az építkezést, lendületet adni az építőiparnak üdvözlendő szándék, ám nem mindegy, hogy milyen minőségű ingatlanok nőnek majd ki a földből akár gombamód. Az építtető egy igen könnyű eljárásformát kapott, s azt gondolhatja, hogy azt építhet, amit csak akar, pedig ez nem így van, ugyanis attól függetlenül, hogy nem kell építési engedélyt kérni, még számtalan jogszabály előírását be kell tartani. Előfordulhat, hogy több olyan feltételt nem tisztáz, amit egyébként egy építkezés megkezdése előtt még akkor is kell, ha arra nem kell építési engedélyt kérni, mondjuk alábányászott vagy csúszásveszélyes a terület, olyan közműadottság, vízelvezető adottság van, amit nem lehet megváltoztatni anélkül, hogy azt szakszerűen körbejárták volna. Egyszerűsítés címén botorság tehát szerinte megszüntetni az előzetes hatósági kontrollt, mert az építtetőnek sokkal több pénzébe kerül, ha utólag derül ki egy épületről, hogy szabálytalan és jön a bontás, vagy az építésügyi bírság.

Az is nagy probléma, hogy a módosítás néhány kötelező elem kivételével kiiktatja a helyi építési szabályzatot (hész), aminek beláthatatlan hatásai lehetnek a településképre. A hész egy demokratikus körülmények között létrehozott helyi rendelet, ami megmondja, hogy egy településen milyen szabályok mentén lehet építeni. Ezt a jogot elvonni a helyi közösségtől alapvetően sérti érdekeit. Az előzetes ellenőrzés nélkül épült lakóházak a szomszédoknak közvetlen károkat okozhatnak, ami számos szomszédvitához, pereskedéshez vezethet. Az építési engedélyezési eljárásnak volt egy olyan jótékony „mellékhatása”, hogy ha egy épület felépítésére engedélyt kapott valaki, az olyan komoly hatósági szűrőn ment keresztül, hogy nem kellett tartani szabálytalanságtól a megvalósításban, ami biztonságot adott az építtetőnek, a kivitelezőnek és mindenki biztos lehetett abban, hogy olyan ingatlan valósul meg, ami megfelel a helyi előírásoknak, illeszkedni fog a városképbe. Gondot okozhat, hogy a 300 négyzetméter sincsen szakszerűen definiálva, így jelenleg nem tudják, hogy telkenként értendő vagy egy telken több épület is felhúzható. Jelen helyzetben akár az is megeshet, hogy egy főutcai telken négy, egymástól különválasztott, 300 négyzetméter alatti lakóépület-egységet kezd el építeni valaki úgy, hogy előző nap még senki nem tudott róla. Teljesen tisztázatlan, hogy a kivitelezőnek engedélyezési terv híján milyen terv alapján kell felépítenie az adott ingatlant. Summa summarum, az önkormányzat úgy látja, veszélyes folyamatot indíthat el, hogy nincs lehetősége megismerni a 300 négyzetméter alatti lakásépítési szándékot.

– Ez a város büszke arra, hogy a településen belüli építési rendet erősen kézben tartja, és arra is, hogy a településképben nincsenek jelentős zavaró elemek. A polgárokban tudatosítani kell, hogy a jövőben se kerüljék ki a szakszerűséget, azaz továbbra is konzultáljanak hozzáértő tervezővel, az önkormányzati hatósági szakemberekkel, mielőtt a rendelet adta lehetőséggel élve fejest ugranak egy olyan beruházásba, aminek a kimenetele kétséges – fogalmazott hozzátéve: arra gondoljon mindenki, hogy lehet, hogy ma ő az építtető, akinek a rendelet szabad kezet ad, de lehet, hogy holnap az a szomszéd, aki mellett ugyanezzel a szabadsággal építkeznek.