Az összefogás erejéről is beszélt Böjte Csaba
Megható történettel szemléltette munkájuk fontosságát Böjte Csaba paksi látogatásán, az Energetikai Szakközépiskolában kedden délután. A ferences rendi szerzetes arról mesélt, hogyan mondott neki köszönetet az életért egy gyermek, akinek édesanyja állapotosan került az egyik otthonukba. Beszélt arról, hogy azok – köztük paksiak, az ESZI diákjai is –, akik bármilyen módon a segítségükre vannak, szerepet vállalnak abban a munkában, amit felvállaltak. – Köszönet az életért – zárta szavait. Ezt megelőzően az összefogás erejéről is szót ejtett. Azt mondta: gondoljunk bele, milyen kicsi egy vízcsepp, de sok csepp a hatalmas hajót a hátára veszi és viszi. – A Szent Ferenc Alapítványnál ez az, ami jól működik. Senkit nem próbálunk megterhelni anyagilag, logisztikailag, de, ha sok ember összefog, a sok-sok szeretetből, jóságból élet fakad. – fogalmazott.
– A világ olyan, mint egy hatalmas kirakó. Valahol van egy gyermek, aki azért sír, hogy vegye valaki ölbe, másutt van egy olyan nő és egy olyan férfi, aki arra vágyik, hogy egy gyermeket ölelhessen magához. Van valahol egy ház, ami arra vágyik, hogy a poros csendjét móka, kacagás verje fel – így beszélt Böjte Csaba arról, hogyan is működik a világ náluk, a Szent Ferenc Alapítványnál. Szervezetükről mint a megbetegedett családok doktoráról beszélt. Fájós foggal fogászatra, szemproblémával szemészetre kell menni, ha egy családban felbomlik a rend, segítségre szorulnak a gyermekek, akkor hozzájuk fordulhatnak. – A legkényelmesebb luxus tengerjárókon is van mentőcsónak, minden családnak kell B-terv, ha baj van. Ezek a kisházak – részben napközi otthonok, részben bentlakásos otthonok – segítenek, ha bajba kerül egy vagy több gyermek – magyarázta.
Böjte Csaba otthonainak története azzal indult, hogy a szerzetes 1992-ben befogadott néhány utcagyereket. Azóta ötezer gyermek nevelődött hosszabb-rövidebb ideig otthonaiban. Ma nyolcvanhárom ilyen van, köztük napköziként működők és bentlakásos otthonok. 2300 gyermek élvezi a Szent Ferenc Alapítvány oltalmát.
Ezeket az otthonokat tizennégy éve látogatja rendszeresen Jendrolovits Gábor, aki előzőleg adományokat gyűjt megye-, sőt már országszerte, amit minden évben decemberben visznek el Erdélybe. Ilyenkor minden lakót egy-egy mikuláscsomaggal ajándékoznak meg. A hálából kapott rajzok adták az ötletet egy rajzpályázat, majd esszépályázat indításához. Ennek értékelésére kéri fel évről évre az ESZI-t Jendrolovits Gábor. Idén 1200 munka érkezett, a díjazottakból kiállítás nyílt az iskola aulájában. A megnyitón felhangzott az a Gyulai István által dalba foglalt üzenet, amely mozgalommá nemesülve kívánja megszólítani a világ magyarságát, s hangsúlyozni a magyar nyelv, a magyarság megőrzésének fontosságát.
Az Örökségünkről Böjte Csaba azt mondta, hogy – hasonlóan az ESZI részvételével zajló pályázathoz – egy újabb szál, ami erősíti, élővé teszi a határokkal elválasztott magyarok kapcsolatát. – Trianon legnagyobb hibája, hogy a személyes élő kapcsolatokat elszakította. Az ilyen kapcsolatok viszont behálózzák, élő szövetté teszik a nemzetünket – mondta. – Gratulálok a paksiaknak, hogy ilyen szép gondolatot indítottak útjára a Kárpát-medencében, szorgalmazni fogom a gyerekek körében, hogy ők is énekeljék el a dalt – tette hozzá. Ezt egyébként az alapítvány egyik otthonában már meg is tették. A kovásznai Apor Vilmos Gyermekotthonban működő HANGfoglalás zenekar előadásában kivetítőn, a Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Napsugár kórusa és a szerző, Gyulai István jóvoltából pedig élőben is felhangzott az Örökségünk.