Önvédelem felsőfokon

Két önvédelmi rendszerben szerzett fekete övet egy hét leforgása alatt Végh Csaba, az atomerőmű fegyveres biztonsági őrségének parancsnoka. Ezt egyedüli magyarként tette meg Varsóban. A két rendszer, azaz a Defendo és a Krav Maga – mint mondja – sok mindenben hasonlít. A kevés eltérés egyike, hogy a Krav Maga katonai alapokon nyugszik és az izraeli hadseregben használták először, míg a Defendo rendvédelmi területről, a sanghaji rendőrkapitányságról indult el világhódító útjára. Abban, hogy Végh Csaba mindkettővel foglalkozik, szerepet játszik az elhivatottsága mellett a kíváncsisága is, illetve a piaci igények, edzőként egyiket is, másikat is oktatja. Ugyanígy van ezzel a két nemzetközi rendszer megalapítója, a finn Jyrki Saario is, aki meghívta a szintvizsgára. Defendóban ez a feltétele a részvételnek. Idén hatan szereztek fekete övet, ketten közülük magyarok. Rögtön utána zajlott a Krav Maga-szintvizsga húsz résztvevővel.

A fekete öv a legmagasabb szint, s – bár vannak fokozatai – jelzi a rendszer teljes ismeretét. Végh Csaba 1980 óta foglalkozik harcművészetekkel, az önvédelmi sportok 2006 óta vannak jelen az életében. Előbb a Krav Magát ismerte meg, majd a Defendót. Közös jellemzőjük, hogy könnyen tanulhatóak, alkalmazhatóak, s igen kevés, 61 különféle technika van, szemben a harcművészetekkel, ahol 7-800. Ennek, mint hozzáértőjük mondja, azért van jelentősége, mert a reakcióidőt jelentősen meghosszabbítja az, ha „válogatni” kell a támadásra adott válaszok közül. Hick törvénye szerint azt, hogy az ember milyen gyorsan hoz meg egy döntést, igen erősen befolyásolja a választási lehetőségek száma, éppen ezért az önvédelemre használt repertoárnak egyszerűnek, kis elemszámúnak kell lennie annak érdekében, hogy a helyes mozdulat kiválasztása a lehetségesek közül ne igényeljen sok időt. – Ha egy mozdulatsorral tíz támadásfajtát lehet hárítani, felesleges tízet megtanulni, mert az időveszteség végzetes lehet – fejtette ki a fekete öves mester.

Az önvédelmi sportok lényege – mint mondta – az, hogy fizikailag, technikailag és mentálisan felkészüljenek egy esetleges támadásra. Ez merőben eltér a küzdősportoktól, hiszen ott bírói irányítás mellett, szabályok közé szorítva küzdenek. Rengeteg a tiltás, miközben egy támadó semmitől nem riad vissza, minden eszközt bevet, hogy elérje célját. A váratlan támadás sokkolja, blokkolja az embert, ezért nincs sok idő a cselekvésre. Az önvédelmi edzéseken tornatermi körülmények között igyekeznek olyan hatásokat produkálni, amelyek hasonlóak a hirtelen támadás által okozottakhoz. – Ezek a rendszerek kifejezetten az utcára készülnek, a védekezésre koncentrálnak és az ösztönös mozdulatokra alapoznak – mondja Végh Csaba, aki, mint elárulta, azért tanult, hogy tudását továbbadja. – Mindkét rendszer egyszerűen tanulható, hatásos. Nem a tradíciókat követik, hanem a felmerülő igényeket – foglalta össze hozzátéve, hogy eszközöket alapvetően nem használnak, mert a tapasztalat az, hogy nincs idő azokat elővenni, viszont az az elvük, hogy a környezetben található tárgyakat vészhelyzetben meg kell tanulni fegyverként alkalmazni.