Négy paksi mérnök a kamara díjazottjai között

Hat kitüntetést adott át Tolna Megyei Mérnökkamara elnöke a testület szekszárdi Mészáros Borházban tartott éves rendes közgyűlésén, a kitüntettek zöme paksi kötődésű. A megyei szervezetnek Palotásné Kővári Terézia elnök tájékoztatása szerint 400 aktív tervezői, szakértői jogosultsággal rendelkező és további 300 nyilvántartott tagja van. A tagság az egész mérnöktársadalmat reprezentálja az építészektől, az élelmiszer- vagy éppen vegyészmérnökökön át a villamosmérnök szakmáig. Utóbbi szakterület az atomerőmű jelenlétének köszönhetően markáns, a tagság harmadát atomerőművi mérnökök alkotják. Az atomerőmű – mint az elnök mondta – a névjegyzéki díjak átvállalása mellett hosszú évek óta eszmei és anyagi támogatást is nyújt a megyei mérnökkamarának. A szervezet legnagyobb eredményének Palotásné Kővári Terézia azt tekinti, hogy a kamarai tagok a kötelező szakmai továbbképzéseket helyben megszervezik.

A kamara jogelődje, a mérnökegylet egykori vezetőjéről elnevezett Körösi Miklós-díjat idén dr. Germán Endre fizikus, az Alkotódíjat Füredi Ferenc gépészmérnök kapta, mindketten alapító és aktív tagjai a Tolna Megyei Mérnökkamarának. Négyen: Bagdy László, Jóföldi István, Molnár János és Tóth György László Örökös Tag elismerésben részesültek.

Dr. Germán Endre ugyan Szekszárdon él, de 30 éven át Pakson dolgozott. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 1970-ben szerzett fizikus oklevele birtokában az MTA Izotóp Intézetében dolgozott a személyi sugárvédelem területén. 1976-ban örömmel mondott igent a felkérésre, hogy vezesse a Paksi Atomerőmű Környezetellenőrző Laboratóriumát. 2007-től nyugdíjas, de – mint elmondta – néha benéz a laborba, egyéb kapcsolata is maradt a szakmával, például az Atomenergetikai Múzeum gyűjteményébe tartozó tárgyak dokumentálásában segít. Dr. Germán Endrének a környezet sugárvédelmi ellenőrzésében végzett három évtizedes műszaki alkotói tevékenységét több szakmai kitüntetéssel ismerték el, megkapta egyebek között az Emberi Környezetért emlékérmet, az MVM Zeusz-díját, néhány hónapja pedig az MMK Környezetvédelmi Tagozat életműdíját. Jó csapatban dolgozott, szerette a munkáját dr. Germán Endre, azt mondta, az pedig kifejezetten jó volt, hogy a labor a paksi lakótelepen épült meg, s önállóan, jó szakmai háttérrel dolgozhattak. Pályafutása legemlékezetesebb momentumai a csernobili atomerőmű balesethez köthetőek, hiszen az gyökeresen más munkatempót követelt, mint a napi munka. Emlékezetes élmény volt, hogy 1999-ben, Csernobilban, a sérült blokk közvetlen közelében is végezhetett méréseket.

A Tolna Megyei Mérnökkamara újdonsült örökös tagja, Bagdy László, bár 75 esztendős, de ma is aktív mind a hivatásában, mind a közéletben, máig részt vesz a radioaktívhulladék-elhelyezéssel kapcsolatos tájékoztató tevékenységben, önkormányzati képviselő. Az aktív élethez szükséges erő és egészség a Jóisten ajándéka, de elengedhetetlen a biztos családi háttér, árulta el Bagdy László, aki pályafutását villamos üzemmérnöki oklevéllel a zsebében a Fővárosi Közegészségügyi Járványügyi Állomás Sugár-egészségügyi Osztályán kezdte 1971-ben. 1986-ban került a Paksi Atomerőmű Vállalat Nukleáris Igazgatóság Sugárvédelmi Osztályára telephelyvezető beosztásba, vezette a termelés-szolgáltatási, majd a radioaktívhulladék-kezelési osztályt. 1998-ban alapító tagként került a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht.-hoz, amelynek vezetése 2004-ben megbízta a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás tájékoztató tevékenységének koordinálásával. Legnagyobb feladata a Bátaapátiban kiírt népszavazás előkészítése volt. A nukleáris bázisú villamosenergia termelését népszerűsítő tevékenységét a Paksi Atomerőmű Zrt. 2009-ben Héliosz-díjjal, a TETT lakossági tájékoztató munkáját Gránit-díjjal ismerte el.

Tóth György László villamosipari technikusként kezdte eredményekben gazdag pályafutását a villamosenergia-iparban. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1969-ben villamosmérnöki, 1976-ban pedig atomerőművi szakmérnöki oklevelet szerzett. Az Erőmű Beruházási Vállalatánál 1985-ig a Mátrai Erőmű, majd később a Paksi Atomerőmű létesítésén dolgozott, Az ERBE-nél végigjárta a ranglétrát, munkáját villamos- és irányítástechnikai főmérnökként fejezte be. Közben 1975–78. között irányította az Országos Villamos-energia Teherelosztó beruházás technológiai ágazatát. 1985–2003. között a Paksi Atomerőmű Vállalat, később részvénytársaság különböző szakmai, felsővezetői beosztásait töltötte be, 1992–94. között műszaki igazgató, 1998–99. között általános műszaki igazgató, 1999-2003. között nyugdíjazásáig, humánpolitikai igazgató volt. Alapító tagja a Magyar Nukleáris Társaságnak, nyugdíjba vonulása óta sem szakadt el a szakmától, szakértőként számos Paksi Atomerőmű és Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. projekt megvalósításában vett részt. Éppen most látta elérkezettnek, hogy teljesen felhagyjon a munkával, így ha a véletlennek köszönhető is, de a kamara elismerése zárja a tartalmas pályát. Tóth György persze nem marad tétlen, hobbija Erdély, ahova minden évben ellátogat, ő az egyik motorja a Paks–Székelyudvarhely közötti kapcsolatnak.

Az Alkotódíjjal elismert Füredi Ferenc Pakson született, de Szekszárdon él. Az 1994-ben indított vállalkozását Tolna megye egyik legjelentősebb gépészeti tervező és kivitelező cégévé fejlesztette. Alkalmazottként szerzett tapasztalatait tervezőként, kivitelezőként és műszaki ellenőrként egyre összetettebb, nagyobb és speciálisabb projektekben hasznosította. A számos díjjal elismert szakember készítette Paks földgázellátásának tanulmánytervét és a kivitelezés műszaki ellenőre volt. Részt vett a megyei kórház műtőblokkja, a Bátaszéki Tanuszoda, a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ és a Művészetek Háza munkálataiban, az ozorai vár, az őcsényi reptér ás a 30 ezer négyzetméteres tamási Massive lámpagyár építésében, fejlesztésében.