Lussonium és a Duna-part a város kiaknázatlan kincsei
Elsősorban kreativitásra, munkára, együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy Pakson a turizmus nyújtotta lehetőségeket jobban kiaknázzák. És persze pénzre is, hiszen anélkül például az alapvetően fontos marketing megvalósíthatatlan – így összegezte véleményét Kovács Sándor és Czink Dóra is a Prelátusban tartott turisztikai fórum kapcsán. Czink Dóra turisztikai referens azt mondta, Paks az elmúlt években e téren az országos trendekkel egyezően megtette a szükséges lépéseket, de ma már elengedhetetlen, hogy legyen egy szervezet, amely összehangolja a területen működő vállalkozások, intézmények, szervezetek munkáját, marketingtevékenységét. – Eljött az idő, hogy az önkormányzat – ha úgy gondolja – a turizmust mint a gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatát kiemelje és támogassa – húzta alá a turisztikai referens, aki szerint a városvezetésnek komolyak az ezzel kapcsolatos szándékai. A szakember nem egy újabb attrakcióban, hanem az erőműbővítés által generált igénynövekedésben lát kiugrási lehetőséget. Telítődni fog a város, az ide érkező munkásoknak igényük lesz a szórakozásra, a szabadidő hasznos eltöltésére, ami élénkíti a vadász-, a horgász- és a lovasturizmust, de megnő az igény a rendezvények iránt is. – Én a munkára helyezném a hangsúlyt, s arra, hogy a meglévő kínálatunkat kellene eladni – foglalta össze.
Kovács Sándor, a turisztikai és városmarketing-bizottság elnöke szerint is vannak Paksnak adottságai, tartalékai, amit ki kellene aknázni. Véleménye szerint a turizmus még gyerekcipőben jár a városban, de szép jövő előtt áll. A bizottság a lakosság véleményének meghallgatásával, az érintett szakemberek munkacsoportokba történő bevonásával és a mostani fórumhoz hasonló tapasztalatcserék segítségével szeretné elkészíteni a város rövid-, közép- és hosszú távú turisztikai és városmarketing-koncepcióját.
– Nem pénzre van elsősorban szükség, hanem kreativitásra és új gondolatokra – fűzte tovább gondolatait. Ezek között említette a városkártyát emlékeztetve rá, hogy a Paksi Lokálpatrióták Egyesülete 2010-ben már javasolta ennek bevezetését. Elmondta, hogy Süli János polgármesterrel már tárgyaltak róla, hasznosnak tartanák, ha megszületne, hiszen élénkíthetné a helybeli piacot. Beszélt arról is, hogy a jövő évi rendezvénynaptár összehangolását nagyon fontosnak tartja, mint ahogyan azt is, hogy a városi programokat gazdaságosabbá, látogatottabbá tegyék és megszüntessék a párhuzamosságot.
A Prelátus-beli fórumon Máyerné Bocska Ágnes, a Kaposvári Tourinform iroda és TDM-szervezet vezetője is beszélt a városkártyáról, ami náluk igen sikeres: ma már 21 ezer kártyabirtokos van. Arról is szót ejtett, hogy igen nehéz munka volt, de szép eredményt hozott a turizmus szereplőinek egy platformra terelése. – A turizmus sokszereplős vertikálisan és horizontálisan egyaránt. Működésük koordinálásához szükség van egy irodára, szervezetre – emelte ki. Kaposváron ez működik, a turisztikai egyesületnek ma már több mint negyven tagja van, mindannyian önként jelentkeztek látva a csatlakozás előnyeit. Az összehangolt munka eredménye – mint Máyerné Bocska Ágnes mondta –, hogy egyre többen keresik, egyre többen szeretik Kaposvárt.
A rendezvény kiemelt témája volt a Duna Limes-program, amiről dr. Karsai Árpád vezető turisztikai tervező beszélt. Arról számolt be lapunknak, hogy a világörökségi nevezés előkészületei és a turisztikai hasznosítást célzó munka is jól halad. Előbbi a kormány feladata, az előterjesztés 2017-2018-ra születhet meg. A kormány mind a nevezés, mind a hasznosítás sikere érdekében biztosít forrást, amelyre minden érintett, így Paks is pályázhat. A szakember azt mondta, egy üres romkertben nem szívesen sétálnak az emberek, korszerű attrakciókkal el kell érni azt az élményküszöböt, ami aztán komoly látogatószám-növekedést eredményezhet. Paks sok településnél – ahol még a leletek a földben vannak – előrébb jár, mert van egy bemutatóhely, de komoly probléma, hogy ezt sem autóval, sem gyalog nem lehet kényelmesen megközelíteni. Ezen felül szükség van valamilyen attrakcióra, tematikára, amivel meg lehet szólítani a turistákat. Mint hangsúlyozta, a Magyar Limes Szövetségben komoly csapat dolgozik azon, hogy egy tematikus hálózatot hozzon létre, de ehhez a településeknek saját ötletekkel, korszerű interpretációkkal, saját források biztosításával kell kapcsolódniuk. A cél az, hogy nemcsak a kiépülő bemutatóhelyeken keletkezzen bevétel, hanem településszerte is azzal, hogy a látogatók a várost, a kávéházakat, az éttermeket, a borospincéket, a múzeumokat, a szálláshelyeket is felkeresik.
Dr. Karsai Árpád szerint Paksnak van még egy kiaknázatlan kincse, ez pedig a Duna-part, ami a Lussoniumhoz hasonlóan ma gyakorlatilag szinte megközelíthetetlen. Ez a kettő, az óvárosi miliővel, meglévő látnivalókkal ütőképes egységet alkothatna és vonzóvá tehetné Paksot – hangsúlyozta.