A legkorszerűbb eszközöket vetették be a földtani kutatás során

Tízezer méternyi fúrást végeztek az atomerőmű új blokkjaihoz kapcsolódó földtani kutatások során. A program összetettsége, mérete, komplexitása egyedülálló, a legkorszerűbb vizsgálati módszereket alkalmazták a CT-től az űrgeodéziáig. – Igyekeztünk a legjobbat nyújtani, hogy az atomerőmű új blokkjainak a biztonsága a lehető legszélesebb bázison nyugodjon – fogalmazott ennek kapcsán dr. Aszódi Attila a regionális sajtó képviselői előtt.

A környezetvédelmi mellett a telephelyengedély-kérelem elkészítése, benyújtása is napirenden van a Paks II projekt keretében. A telephelyengedély-kérelem fontos eleme a földtani kutatási program eredményeit bemutató zárójelentés – vázolta a kormánybiztos. – A paksi talán a legjobban megkutatott telephely Magyarországon, mégis az a döntés született, hogy készüljön újabb értékelés, hiszen új módszerek jelentek meg, a földtudományok is rengeteget fejlődtek az elmúlt harminc évben – indokolta hozzáfűzve, hogy ez azért is fontos, mert száz évre tekintenek előre. A munka 2014 őszén a háromdimenziós szeizmikus vizsgálattal kezdődött: 300 négyzetkilométeres területet vettek górcső alá a legmodernebb eszközökkel, így nyertek egy nagyon részletes, háromdimenziós képet a földkéreg felső 1-1,5 km-es rétegéről, beleértve a Duna medrét is. A következő évben induló földtani kutatási program során körülbelül 10 ezer méternyi sekély- és mélyfúrást hajtottak végre, a legmélyebb 1950 méteres volt. Az így nyert 10 km-nyi magmintát Pakson, egy magtárolóban helyezték el, s megőrzik az erőmű üzemideje alatt, hogy ha bármilyen új szempont vagy új vizsgálati módszer merülne fel, meg lehessen vizsgálni. A minták értékelése során még orvosi CT-készülékeket is alkalmaztak, így a minták roncsolása nélkül rendkívül értékes információkat nyertek ahhoz, hogy modellt lehessen alkotni a Paks környéki földtani viszonyokról.
Összesen 3600 négyzetkilométert, az ország területének négy százalékát térképezték fel, ezen belül az erőmű 20×20 km-es körzetét még részletesebben jellemezték.

Aszódi Attila arról is tájékoztatott, hogy öt darab mikroszeizmikus mérőállomást telepítettek az atomerőmű környékén, ezek feladata, hogy a régióban zajló legkisebb földmozgást is érzékeljék. Az érzékelőket 150 méter mélyen a földbe telepítették, hogy az emberi, állati mozgás, a járművek zaja ne zavarja. A nagy érzékenységű berendezések jól vizsgáltak, hiszen az olyan távoli földrengéseket, mint a szumátrai és ecuadori, is regisztrálták.

Nagyon érdekes űrgeodéziai vizsgálatok is történnek, azaz műholdakról is feltérképezték a területet. Ezzel a technológiával ki lehet mutatni milliméteres mozgásokat is. Ennek például akkor lesz jelentősége, ha elhelyezik a telephelyen a blokkokat, hiszen meg tudják mérni, hogy milyen mozgást indukálnak – számolt be a kormánybiztos, aki arra is kitért, hogy összesen több mint 6000 laboratóriumi vizsgálat jellemzi a programot. Ezeket az adatokat összegyűjtik és betáplálják egy geoinformatikai adatbázisba. Ez végezetül ötmillió sort, rekordot tartalmaz majd és – mint Aszódi Attila aláhúzta – hallatlan nagy előnye, hogy gyors lekérdezést, feldolgozást tesz lehetővé.

A földtani kutatási programból már csak néhány fúrás, illetve két kutatóárak kialakítása van hátra. A terv, hogy őszre álljon össze a zárójelentés. Ez lesz az alapja a kérelemnek, amit október végére terveznek benyújtani az Országos Atomenergia Hivatalhoz, amelynek négy hónap áll rendelkezésére az értékeléshez. Mivel ez egy létesítményi szintű engedély, közmeghallgatáshoz kötött, amit várhatóan az őszön, Pakson tartanak majd. – Az előrehaladás megfelelő. A két nagy engedélyezési csomag – a környezetvédelmi és telephelyengedély – után tudunk koncentrálni a legnagyobb volumenű feladatra – vázolta a kormánybiztos. Ez a létesítésiengedély-kérelem, ami a legrészletesebb dokumentációja az erőmű beruházásnak. Ez tartalmazza a nukleáris biztonsági szabályzatban nagyon pontosan meghatározott előzetes biztonsági jelentést, ami a létesítmény első biztonsági jelentése és, ami a végleges biztonsági jelentés törzsét adja majd. A létesítésiengedély-kérelem elkészítése több mint egy évet vesz igénybe, nagyjából százezer oldal lesz a terjedelme. Az OAH-nak 12 hónapja van ennek a feldolgozására, amelyet három hónappal hosszabbíthat meg. A Paks II projekttörvény és az atomtörvény úgy rendelkezik, ha a társaság bead egy előzetes biztonsági tájékoztatót, akkor 12 hónap áll a hatóság rendelkezésre. Ezt a tájékoztatót a hatóságnak már benyújtották, tájékoztatott a kormánybiztos. – 2018-ban az építkezés elkezdésének feltételei a mostani ismeretek szerint rendelkezésre fognak állni – mondta.