Bővítené kerékpárút-hálózatát a város

Mintegy 30 milliárd forint értékű kerékpárút-fejlesztésről döntött a kormány, a turisztikailag legfontosabb útvonalak fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősítették – jelentette be Révész Máriusz augusztus elején. Az MTI által készített körkép szerint az országban több száz kilométer kerékpárút épülhet a következő években ebből a forrásból, emellett a megyei önkormányzatok a meglévő kerékpárút-hálózatok fejlesztésére is több milliárd forintot szánnak. Az összeállítás szerint a Tolna megyei területrendezési terv 17 térségi kerékpárutat javasol. A megyében 62 kilométernyi kiépített kerékpárút van, a megye városai további mintegy 40 kilométer építésére pályáznak. A megyeszékhely 17,3 kilométernyi út kiépítésére kér támogatást, ott több mint félmilliárd forintos ráfordítással 15 kilométernyi belvárosi szakasz, valamint a Gemenci-erdő irányába 2,3 kilométer létesülhet. A paksi helyzetről és elképzelésekről Szabó Pétertől kértünk tájékoztatást. A város alpolgármestere szerint a jelenlegi helyzet alapvetően kielégítő, bár vannak még olyan településrészek, amelyek nincsenek bekapcsolva a kerékpárút-hálózatba. A város központjától egészen az atomerőműig el lehet kerekezni, de ebbe a vérkeringésbe a lakótelepet és az Öreghegyet is be lehetne kapcsolni. Szabó Péter maga is használja a bicikliutakat, így vannak saját tapasztalatai, de eljut hozzá a helybeliek véleménye is. Mint mondta, a főutca közlekedése tényleg problémás, beszűkült, kerékpározás szempontjából pedig valóban kényelmetlen, hogy számtalanszor le-föl kell szállni.

A további tervekről szólva kifejtette, hogy két, Paksot érintő pályázat is fut. Az egyik a Paks–Dunakömlőd közötti, régen várt szakasz kiépítése, amely – mint hangsúlyozta – a lakossággal és a kerékpárosklubbal kialakított együttműködésre épül. Ez egy 2750 méter hosszú út lehet a kompkikötőtől Dunakömlődig, bekerülési költsége 581 millió forint. A másik Györkönybe vezetne és egy tematikus, pincefalvakat összekötő bringaút része lenne. Ez a tervek szerint Györköny központjából kerékpárnyomként indulna és immár kerékpárútként Cseresznyésbe érkezne, ahonnan kis forgalmú úton lehet bejutni Paksra. A 461 millió forintos projektből a Paks város területére eső 721 méteres szakasz kivitelezése 43 millió forintra rúgna.

– Az önkormányzat nem tett le arról a tervéről sem, hogy megépít egy vegyes forgalmú utat a töltésig, ahonnan kényelmesen, biztonságosan el lehet jutni kerékpáron Bölcskéig – mondta el a Paksi Hírnöknek dr. Blazsek Balázs. Megvan a kivitelező, rendelkezésre állnak a tervek és a pénzügyi forrás, „csupán” a MÁV-tól várják a bérleti szerződést, mivel az út a régi vasútállomás területén haladna. A város címzetes főjegyzője azt mondta, egy éve várnak a vasúttársaság telefonon már többször megígért reagálására. A kompkikötőig viszonylag jó minőségű úton el lehet kerekezni, és a KRESZ megengedi, hogy onnan a 6-os úton el lehessen biciklizni a töltésig, de a forgalom miatt, különösen gyerekekkel, ezt sokan nem szívesen vállalják, mondta dr. Blazsek Balázs, aki arról is tájékoztatott, hogy ez a vegyes rendeltetésű út teljesen független a Paks–Dunakömlőd-kerékpárút terveitől.

A Duna-menti töltésen 2014 óta lehet aszfalton kerékpározni. A vízügyi igazgatóság akkor arról tájékoztatott, hogy 41 kilométeres töltésszakasz készült el tíz települést érintve. Ezek Bölcske, Madocsa, Paks, Gerjen, Dombori, Tolna, Bogyiszló, Őcsény, Decs és Báta. A fejlesztés során a Bölcskétől Bátáig kiépült töltésen vezető aszfaltút kerékpáros közlekedésre is alkalmas, de – mint a holkerekezzek.hu egy korábbi összeállításából kiderül – ez nem jelenti azt, hogy a két végpont között végig lehet biciklizni. Mint ismert, Bölcskétől Paksig el lehet ugyan jutni, de ott be kell menni a városba, ahol az említett problémák nehezítik a biciklisek életét. Az atomerőműtől, illetve Csámpától újabb „szünet”, viszont Domboriból a Szent László hídig ismét zavartalanul lehet bringázni a töltésen.

A paksi helyzetet elemezve Vöröss Endre, a Magyar Kerék­párosklub Paks–Szekszárd Területi Szervezetének titkára elsőként a paks–kalocsai híd terveit hozta fel mondván, hogy bringázható lesz, ami nagyon jó hír. – Ha a kormány által megjelölt 30 milliárdos keretből megépítenék a Csámpa–Dunaszentgyörgy szakaszt, akkor kerékpár- és kis forgalmú úton be lehetne járni a kalocsai és a dunaföldvári híd közötti területet – jegyezte meg, de – mint kiemelte – csak abban az esetben, ha a Paks–Dunakömlőd szakasz is elkészül, amire már konkrét tervek vannak. Az önkormányzat által tervezett vegyes forgalmú utat a vasúti múzeumnál a szervezet nem támogatja, mert információjuk szerint az zúzottköves lenne, ami nem „biciklibarát”. Mindezen túl úgy gondolják, pénzkidobás egy ilyen beruházás, mert, ha elkészül Dunakömlődig a bringaút, annak ez a szakasz is része lesz.

Vöröss Endre úgy tudja, a lakótelepen is készül az önkormányzat a kerékpározhatóság javítására. Egyik része a terveknek az ASE-csarnok és környéke, ahol a járda megosztásával jelölnének ki bicikliutat. Ahol erre nincs lehetőség, ott hasonló, osztott úttal oldanák meg a Pollack Mihály utcától a Kurcsatovig, ahonnan már van egy vegyes használatú út a hatosig. Annak ellenére, hogy a kerékpárosklub alapvetően az ilyen megosztást nem támogatja, a titkár szerint ebben az esetben jó megoldás, mert széles a járda és a mellette lévő zöldfelület is. A másik „csapásirány” a lakótelep és az óváros összekötése, amit a Pollack Mihály utcán oldanának meg. Mivel az út széles, jól belátható, Vöröss Endre szerint a legjobb megoldás az lenne, ha mindkét oldalon sárga vonallal leválasztanának egy sávot a bringásoknak. Ez költségek tekintetében is előnyösebb, és az önálló kerékpárút árának megspórolásából másutt lehetne fejleszteni. A kerékpárosklub területi szervezete szeretné elérni, hogy a könyvtártól a hatos útig is legyen fejlesztés, itt burkolatok javításával, burkolati jelek felfestésével kaphatnának teret a bringások.

A városban jelenleg a legnagyobb gond Vöröss Endre szerint az, hogy a kerékpárosok használják a járdát, a gyalogosok pedig a bicikliutat, amin úgy lehetne változtatni, ha kellő sűrűséggel felfestenék a kerékpáros nyomokat. Szintén probléma, hogy a gimnáziummal szemben lévő oldalon sokszor meg van szakítva a kerékpárút folytonossága, ami teljes mértékben szakmaiatlan, és mivel a kerékpárosoknak gyakran le-fel kell szállniuk, elunják használni és elpártolnak az emberek a bicajozástól.

– A kerékpározás egy fenntartható közlekedési mód, környezetkímélő, jelentős szerepet játszik az egészség megőrzésében – sorolta előnyeit a titkár. Mint mondta, Nyugat-Európában erre már korábban ráébredtek, így ott sokkal jobb a helyzet. Tapasztalatai szerint Pakson még túlnyomó többségben vannak a szabadidős kerékpározók, akik mindenhova kocsival járnak, még a szomszéd utcában lévő boltba is, de ha van idejük, bringára ülnek. A ritkább az úgynevezett hivatásforgalmi használat, amit ő is képvisel, hiszen még meg sem épült a paks-csámpai kerékpárút, ő már naponta két keréken járt dolgozni az atomerőműbe. A Magyar Kerékpárosklub Paks–Szekszárd Területi Szervezetének titkára végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy a kerékpárutak megépítése mellett ugyanolyan fontos a karbantartásuk is.