Jó tudni: a téli madáretetésről
Vannak olyan madaraink, amelyek télen melegebb vidékre költöznek, és vannak, amelyek itthon maradnak. A hideg évszakban vendégek is érkeznek hazánkba északabbra fekvő tájakról áttelelni. Az idei télen várhatóan ismét nagy csapatokban fog megjelenni kertjeinkben a csonttollú nevű madár.
A madaraknak a téli etetés nagy segítséget jelent, az embereknek pedig számos élményt nyújt a megfigyelésük, mondja Sáfrány Szilvia kiemelve, hogy ha valaki elkezdi ősszel etetni tollas barátainkat, akkor azt a tartós fagyok megszűnéséig, azaz akár április közepéig, napi szinten folytatnia kell. Késő tavaszra, nyárra viszont fel kell függeszteni a madarak etetését, mert a mesterséges táplálékbőségtől elkényelmesednek, a fiókák pedig nem tanulnak meg gondoskodni önmagukról. Arról nem is beszélve, hogy a magevő madaraink többsége rovarokkal eteti a fiókákat, a magvakat pedig nem tudják megemészteni a kicsik.
Nyáron is van azonban mód arra, hogy segítsünk a madaraknak, és visszacsalogassuk őket közvetlen környezetünkbe, mégpedig azzal, ha madárbarát kertet alakítunk ki, amiben nyárra költési, fürdési, ivási lehetőséget biztosítunk számukra.
Ha a téli madáretetésről beszélünk, a mikor mellett a mivel is fontos kérdés. A mi madaraink leginkább a fekete napraforgómagot kedvelik, de az apró magvak sem fognak ott maradni az etetőben, mint amilyen például a köles, a búza, a fénymag. Sok madár szívesen fogadja az almát is, aminek a héját fel kell sérteni egy kicsit, hogy a kisebb csőrű madarak is könnyen hozzáférhessenek a gyümölcshúshoz. Jó, ha találnak a „vendégek” valamilyen állati eredetű zsiradékot is, mondjuk faggyút, cinkegolyót. Víz minden évszakban legyen a kínálatban, amibe télen egy pici kristálycukrot, szőlőcukrot is tehetünk. Amit nem szabad kínálni nekik, az a kenyér, a sózott, pirított magvak, valamint a füstölt, sózott szalonna.
Többféle madáretető létezik a legegyszerűbb tálcások mellett a mutatósabb dúc vagy függő etetőkig, de akár egy PET-palackból is lehet fabrikálni madáretetőt, ami ugyan nem szép, de a célnak megfelel. A földre hullott magok sem vesznek kárba, mert néhány tollas szívesebben táplálkozik a földről. Bármilyet alkalmazzunk is, a magvakat óvni kell a nedvességtől, ha vizes lesz az eleség, ki kell venni az etetőből és meg kell szárítani, így ismét kínálható a madaraknak.
A leggyakoribb vendégek a kerti etetőkön a kékcinke, a széncinke, a tengelic, ami 2017-es év madara, a zöldike, a nagy fakopáncs, a mezei veréb, a házi veréb, a meggyvágó, az erdei pinty, a fenyőpinty, a feketerigó, és a csuszka, de szajkó vagy zöld küküllő is felbukkanhat.