150 milliós veszteséget okoz az új rendszer

A hulladékról szóló törvény módosításával gyakorlatilag állami feladattá vált a közszolgáltatási díjak beszedése és a szektort lassan egy éve a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. irányítja. A törvényalkotó célja egy országosan egységes hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása volt. A nemzeti cég vezetősége paksi látogatásán elismerően nyilatkozott a Paksi Hulladékgazdálkodási (PHG) Nonprofit Kft. gazdálkodásáról, mondta el dr. Sárosi József, a kft. ügyvezetője a TelePaks stúdiójában, hozzátéve: bízik abban, hogy 2017-ben az új rendszer működni fog, mert a tavalyi indulás kaotikusra sikerült. Az első lépcső, ahol az állami cégnek nem sikerült teljesítenie, a számlázási rendszer átalakítása volt. 2016. április 1-jétől a nemzeti koordináló szervhez került a szemétdíjak beszedésének joga, ám fél évig nem érkeztek számlák. Kettős helyzet alakult ki: a helyi szolgáltató már nem volt jogosult díjbeszedésre, az NHKV Zrt. viszont még nem volt rá képes. A kiskeresetűek számára gondot okozott öt-hat hónapig tartalékolni a szolgáltatási díjak összegét, számukra nagy teher lett volna egy összegben megfizetni a tartozásokat. Voltak cégek az országban, ahol októberben mégis egyben kérték a számlák kiegyenlítését, a paksi társulás településein azonban lehetőséget biztosítottak a részletfizetésre.

– A számlákat azóta is mi készítjük bérszámlázás keretében, ahogy a kézbesítés is a mi feladatunk, ezért a tevékenységért ez idáig nem érkezett pénz az állami szervtől. A közszolgáltatási díjakat a lakosság és a közületek az NHKV Zrt. számlájára utalják , ők ebből szolgáltatási díjat utalnak vissza a helyi rendszer és a telep működtetésére, ami a saját számítási metodikájuk alapján jelenleg az üzemeltetési költségek kb. 60%-a. Bízunk benne, hogy ez az arány még javul, hiszen ez így tragikomikus: a 60%-os előleg, ami az utolsó három hónapban meg sem érkezett, csak a bérekre, az üzemanyagra és minimális karbantartásra elegendő, a nagyobb karbantartásokra és az amortizációs díjakra nem. Ezt szóban és írásban is jeleztük a vagyonkezelőnek, hiszen ha nem teljesítjük a kötelezettségeinket, sérülhet annak az európai uniós projektnek a fenntarthatósága, amelynek keretében létrejött a Paks és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer. Várjuk a reakciót.

Az ügyvezető elmondta: a közel kétmilliárd forintból megvalósított paksi központot 2013-ban kezdték el működtetni. Az Európai Unió egy olyan fenntartható rendszerre biztosított támogatást, ami kitermeli az amortizációs díjakat, amelyekből 10-15 év múlva megvásárolhatók lesznek az új gépek, berendezések, gépjárművek az elöregedettek helyére.

– Ehhez állapítottuk meg az induláskor a szolgáltatási díjakat, melyeket most, az új rendszer bevezetésével lecsökkentettek – szögezte le Sárosi József. Hozzátette: soha nem volt adótartozásuk, mindig pontosan utalták a lerakási járulékot, a fizetéseket percre pontosan megkapták a munkatársaik. Ehhez azonban szükség volt az eredetileg megállapított árakra, amik országos szinten középszintűnek számítottak.

– Úgy vélem, a szolgáltatás minőségét látva a polgárok is elfogadták ezeket az árakat. A jelenlegi szemétdíjakat az Energiahivatal javaslata alapján állapította meg a nemzeti vagyonkezelő szerv, ami miatt éves szinten mintegy 150 millió forintos veszteség termelődik a paksi társulásnál. A veszteséget a társulás önkormányzatai sem kompenzálhatják: ha anyagi segítséget nyújtanának a helyzet rendezéséhez, azt az NHKV Zrt. levonná a szolgáltatási díjként visszautalt összegből.

Sárosi József hozzátette: a nemzeti vagyonkezelő feladata az igazolt költségek megfizetése, ez remélhetőleg a jövőben így lesz. Addig pedig a társulás hozott egy olyan határozatot, hogy a 2015-ös amortizációs díj szolgál a likviditási gondok fedezetéül. Ez szabálytalan ugyan, de jelenleg csak így tudnak üzemelni az ország közszolgáltatóinak nagy részéhez hasonlóan.

Az ügyvezető leszögezte: a szolgáltatásidíj-számítási metodika alapján a jelenlegi, 30 ezres lakosságot ellátó rendszer nem maradhat meg, integrálódni kell egy nagyobb hulladékgazdálkodási központhoz. Az NHKV Zrt. vezetése északi irányt javasolt a tárgyalások megkezdéséhez. Először a Dunanett Kft.-vel kezdődtek egyeztetések, két hónapja pedig a Vertikál Zrt. nevű szolgáltatóval tárgyalnak, amelyhez várhatóan a Dunanett is csatlakozik. – Aki nem integrálódik, az nem marad életben, mert a visszautalt szolgáltatási díj nem elégséges a fenntartható rendszer működtetéséhez. Célunk egyrészt, hogy a hulladékkezelés jelenlegi jó minősége megmaradjon vagy javuljon, másrészt az, hogy az üzemeltető személyzet átkerüljön az új szolgáltatóhoz. Ehhez ragaszkodott a tárgyalások alatt a társulás elnökeként Süli János polgármester és ehhez ragaszkodom a cég vezetőjeként én is – hangsúlyozta Sárosi József, hozzátéve: az ígéretet megkapták, csak a jogi megoldásokban nem értenek egyet, ezért továbbra is zajlanak az egyeztetések.

A paksi központ eredményeire mindenki rácsodálkozik a szakmában. 2016-ban a hét településen másodnyersanyag-értékesítésből (vagyis a szelektált hulladékok eladásából) közel ötvenmillió forint bevétel származott, ami nagyon jó szám. Tavaly július óta azonban ez a bevétel is a nemzeti vagyonkezelő szervet illeti annak ellenére, hogy továbbra is a paksi központ gyűjti, válogatja, értékesíti a szelektált hulladékot és végzi az összes adminisztrációs tevékenységet.

– Mi bálázzuk és értékesítjük, de a bevétel nem marad nálunk, hiszen azt levonják a nekünk járó szolgáltatási díjból. A kialakult helyzettől függetlenül kollégáim motiváltak maradtak, a szolgáltatás minősége a visszajelzések alapján nem változott, ami csak nekik köszönhető. Komoly csapatmunka van az eredményeink mögött és ezért nagyon hálás vagyok minden egyes dolgozónknak.