Húsz éve üzemel a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója

Az elhasznált fűtőanyagok tárolásának magyarországi megoldása nemzetközi összehasonlításban is példaértékű, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója két évtizede biztosítja a fűtőelemek biztonságos, hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelő tárolását – hangsúlyozta Aradszki András energiaügyekért felelős államtitkár (NFM) gondolatait tolmácsolva dr. Farkas Gábor főosztályvezető a létesítmény üzemeltetésének huszadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián.

Mint kiemelte: az atomerőmű üzemelése során keletkezett kiégett fűtőelemek megfelelő elhelyezése generációkon átívelő feladat, amihez megfelelő szabályozási rendszert, infrastruktúrát kell működtetni és gondoskodni kell a szükséges anyagi forrásokról.

A létesítmény születésénél bábáskodó MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és az üzemeltetésért 2000. óta felelős Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit (RHK) Kft. szakemberei idézték fel az átmeneti tároló létesítésének főbb mozzanatait és az üzemeltetés máig felgyülemlett tapasztalatait.

-Alapvetően teljesen jó konstrukciót választottak elődeink, ami kiállta az idő próbáját, ettől függetlenül a nukleáris technológiában folyamatos a fejlődést, ezért több apró lépésben módosítottuk az elrendezést, a biztonság megtartása mellett növeltük a kamrák befogadó kapacitását – tájékoztatta lapunkat Nős Bálint, stratégiai és műszaki igazgató. Egy kamra eleinte 450, majd 527 kiégett fűtőelem kazetta befogadására volt alkalmas, ezt növelik a következő kiépítésnél 703-ra.

Az eredetileg tervezett 37 helyett 33 kamrából fog állni a modulárisan bővíthető épület a hatékonyságot növelő fejlesztéseknek köszönhetően. A 21-24-es kamrák most készültek el, már megkapták a használatba vételi engedélyt, ez után az üzembe helyezési engedély, majd az üzemeltetési engedély megszerzése következik, vázolta dr. Kereki Ferenc. A következő etapban épülő három kamrában már sűrített rácsosztást alkalmaznak. A kiviteli tervek elkészültek. Eddig közel 42 milliárd forintba került a létesítmény megépítése, ami a cég fejlesztésre fordított összes kiadásának hozzávetőleg harminc százaléka.

Nős Bálint azt mondta, nemzetközi mércével is kiemelkedőek a KKÁT jellemzői, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség háromévente szervezett felülvizsgálati értekezletén is rendre jó példaként említik – fogalmazott lapunknak az igazgató.

Elismeréssel szólt a létesítményről és az üzemeltetőről Gáncs István, a TEIT társelnöke is. Azt mondta, a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás maga is végez méréseket, ellenőrzéseket, de az elmúlt húsz évben nem tapasztaltak semmilyen környezetre gyakorolt negatív hatást. Gáncs István hozzátette, mindig minden szükséges információt megkapnak partnerüktől, az RHK Kft.-től.

Kiégett fűtőelemek befogadására alkalmas végleges tároló még sehol a világon nem működik, de műszakilag kiforrott a technológia, amelynek alkalmazásában a finnek járnak az élen, ők a közelmúltban kapták meg az építési engedélyt. A hazai helyzetről dr. Kereki Ferenc azt mondta, a jelenlegi tároló legalább ötven évig garantálja az elhelyezést, de ez meghosszabbítható. A nemzeti stratégiában jelenleg a kazetták közvetlen elhelyezésével számolnak, ezért egy telephely kutatási programot folytatnak, amelynek célja, hogy a végeleges elhelyezést szolgáló tároló helyét kijelölje.

Az új blokkokkal kapcsolatban még nincs döntést, de az már biztos, hogy nem ebben a tárolóban helyezik el őket, mert geometriájukat tekintve jelentősen eltérnek a mostaniaktól. Egyik opció egy új átmeneti tároló építése, a másik a bértárolás.

Ahogy az előadásokból is kiderült, illetve dr. Kereki Ferenc zárszavában összegezte: hazánk a radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek elhelyezésében, tárolásában világviszonylatban is megállja a helyét. Az ügyvezető igazgató kiemelte az együttműködés fontosságát. Azt mondta, ez adott alapot biztonságos építéshez, működéshez, a műszaki fejlesztésekhez. Az RHK Kft. nemcsak az atomerőműben talált partnerre, hanem a nukleáris hatóságban és a térség településeiben is – húzta alá.