A kiégett fűtőelemek sorsa volt a téma
Hogy mi lesz a végleges sorsa a paksi atomerőműben keletkezett kiégett nukleáris üzemanyagnak, mostanáig nem dőlt el. A földalatti tárolóban való elhelyezés csak egyike a lehetőséges verzióknak, hiszen több lehetőség is adódik a további hasznosításra – hangozott el a Paksi Energetikai Kerekasztal novemberi találkozóján.
Hetzmann Albert koordinátor azt mondta, a fűtőelemek sorsa gazdasági és társadalmi szempontból is fontos, ezért 2015 óta visszatérő témája találkozóiknak. Ezúttal a kutatásfejlesztés oldaláról közelítették meg a kérdést és dr. Horváth Ákost, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatóját kérték fel előadásra.
A kiégett fűtőelem nem hulladék, de jelenleg hazánkban nem foglalkoznak részleteiben az újrahasznosítással, ahogyan máshol sincs erre alkalmazott módszer – mondta dr. Horváth Ákos. Egy olyan erőműben, mint a paksi csupán évente 50 kg ily módon hasznosítható anyag keletkezik. Ennek kinyerése nem gazdaságos.
Habár a nemzeti stratégiával összhangban folynak kutatások egy végleges tároló építése érdekében, a főigazgató szerint nem szabad elvetni a hasznosítás lehetőségét, ezért nemzetközi kutatási programokban vesznek részt. Az előadó szavaiból kiderült, hogy a kutatási területen komoly a nemzetközi összefogás, és az újrahasznosítás elvi megoldása is ismert, a technológia megvalósítása azonban még várat magára.
Dr. Horváth Ákos beszélt arról, hogy a visegrádi országok nukleáris kutatóintézetei 2013-ban létrehozták a V4G4 Kiválósági Központ együttműködési programot a negyedik generációs gyorsreaktor fejlesztésére. A projektben Magyarország a fűtőelem-ciklus zárási kutatásokért felel. Egy ilyen gyorsreaktor a kiégett fűtőelemek felhasználása mellett alkalmas lenne a jövő üzemanyagának megtermelésére is – fogalmazott a főigazgató.