Szőke Larisza kapta idén a Szilárd Leó Díjat
Az üzemanyag ellátás, a kiégett üzemanyag kezelése és az erőmű teljesítménynövelése érdekében végzett meghatározó és kimagasló tevékenységéért Szilárd Leó Díjjal jutalmazta Szőke Lariszát, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nukleáris üzemanyag osztályának vezetőjét a Magyar Nukleáris Társaság. Az elismerést az MNT által szervezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon adták át Budapesten.
A szimpóziumon egy híján hetven előadás hangzott el, köztük – mint díjazott – Szőke Lariszáé az általa vezetett teljesítménynövelési projektről. Lehetett volna a téma más is, hiszen sok, szép eredményes projektben vett részt és sok ilyent vezetett. A teljesítménynövelés – mint mondta – azért nagy jelentőségű, mert igen sikeres gazdasági eredményeket eredményezett amellett, hogy az össes átalakítás, amit végeztek az üzembiztonságot, hatékonyságot növelte, tehát nem ment szembe az erőmű általános elveivel.
Hatalmas, összetett munka volt, sikeréért nemcsak az egész erőmű, hanem majdnem az összes hazai intézmény, sok-sok vállalkozó, de külföldi kutatóintézetek is dolgoztak. A megvalósításra vonatkozó döntés 2001-ben született meg, és 2010 volt az első esztendő, amikor már mind a négy blokk emelt teljesítményen működött.
Larisza elárulta, hogy gyermekként nem ilyen pályáról álmodott. Kutató szeretett volna lenni. Hőfizikusként végzett, de fehér köpeny helyett pufajkát és gumicsizmát öltött a paksi atomerőműben. – Erős élmény volt – ahogyan fogalmazott, de már akkor ráébredt, hogy neki való ez a munka, mert szeret a technológia közelében lenni.
Az erőműben eltöltött évek során mindig jó, fejlesztésekhez fűződő feladatokkal „találkozott”, soha nem kellett rutinból dolgoznia, mindig új kihívást jelentő műszaki feladatokkal foglalkozhatott, mindig valami újat tanulhatott. – Körülöttem nagyon sok elkötelezett, lelkes ember volt, jó volt érezni ezt a szellemet, szinte átölelte az egész építkezést, utána már könnyű volt a pályán továbblépni – idézte fel az első időszakra jellemző szellemiséget.
Az, hogy nőként, kétgyermekes édesanyaként, ráadásul külföldiként egy atomerőmű üzemanyag ellátásáért felelő osztályt vezet, számára soha nem jelentett terhet. – A családomban alapelv, hogy keményen kell dolgozni, szinte bűnnek számított, ha lepihentünk. Azt hiszem, én ezt viszem tovább. Soha nem éreztem, hogy teher, ha dolgozni kell. Az ember akkor él, ha dolgozik – osztotta meg velünk a véleményét Szőke Larissza, aki azt is elárulta, hogy ismét nagyon szép feladatban van része, hiszen tagja annak a csapatnak, amely az erőműbővítés kapcsán a telephely előkészítéséért és átadásáért felel.
A díjátadás színteréül szolgáló szimpóziumot tizenhatodik alkalommal rendezte meg a Magyar Nukleáris Társaság. A budapesti Danubius Hotel Gellértben tartott rendezvényre több mint kétszázan regisztráltak, ami jelentősen meghaladja a tavalyit.
A magyar nyelvű konferencia elsődleges célja a hazai műszaki-tudományos eszmecsere elősegítése, egymás kölcsönös tájékoztatása a folyó szakmai tevékenységről. Fórum a hazai szakemberek, kutatók, valamint a szakma ifjabb művelői közötti kapcsolatépítésre, információ cserére. Idén a nukleáris technikák, új generációs reaktorok, fúziós technológia, reaktorfizika, termohidraulika, nukleáris biztonság, sugárvédelem, hatósági szabályozás, üzemeltetés, szakember utánpótlás és oktatás, tájékoztatás – és végül, de nem utolsósorban – az új atomerőmű blokkok létesítése témakörben hangzottak el előadások.
Ördögh Miklós elnök és Cserháti András alelnök tájékoztatása szerint kiemelt irány volt az új blokkok létesítésének előkészítése, a Visegrádi Négyek kutatóintézeteinek projektje, az Allegro IV generációs reaktor és a Halden reaktor projekt.
A programba ágyazott rövid közgyűlésen adták át a társaság díjait az arra érdemeseknek. A Fermi fiatal kutatói díjat Kiss Dániel Péter, a Simonyi Károly Emlékplakettet Pokol Gergő kapta, mindketten a BME Nukleáris Technikai Intézetének munkatársai, míg a Szilárd Leó Díj kitüntetettje Szőke Larisza.