Kórház: reális cél vagy vakmerő álom?

Egy paksi kórház megépítéséért emel szót Gálosi János. A nyugalmazott pedagógus egyik aktivistája volt a Paksi Kórházért Alapítványnak, amely ugyanezt a célt tűzte maga elé hozzávetőleg húsz évvel ezelőtt. Legfőbb érve az, hogy emelkedni fog a lakosságszám Pakson, ezért a városnak joga van egy kórházhoz.

Gálosi János a Facebookon önálló oldalt hozott létre Paksi Kórházért néven azt kérve, hogy csatlakozzanak, akik szívesen tennének azért, hogy állami támogatással létesüljön kórház Pakson. – Mert milyen dolog az, hogy miközben gomba módra szaporodnak a kórházak állami pénzből az országban, sőt a határon kívüli magyarlakta településeken, nekünk itt Pakson, az “atomvárosban” nem jut rész ebből az áldásból – indokolta. Szerinte a város korábbi vezetői „több ízben elpuskázták” ezt a lehetőséget, ám most jelentős lakosságszám emelkedésre lehet számítani, ezért „a város életének új hajnalán, az erőmű megújulásakor ne hagyjuk, hogy ismét megfosszanak bennünket régi álmunk teljesülésének lehetőségétől” – indokolta.

Gálosi János szerint ezer érv szól amellett, hogy legyen Pakson kórház. – Nem arra gondolok, hogy Paks tartsa el, hanem arra, hogy a kormány nyúljon a zsebébe – fogalmazott. Dombóvár, Bonyhád, Pincehely kis kórházaival példálódzott és azzal érvelt, hogy jelentősen megnő a város lakosságszáma. Megkereste Szabó Péter polgármestert is, hogy az ügy mellé állítsa – tájékoztatta lapunkat.

Szabó Péter lapunknak elmondta, hogy körülbelül húsz éve már napirenden volt ez a kérdés, akkor alaposan megvizsgálták, indokolatlannak találták. A város fejlesztésével kapcsolatos 540 oldalas tanulmány összeállításakor természetesen ezt a lehetséges lépést is vizsgálták, de a szakmai vélemények nem indokolják egy kórházépítését. A városvezető emlékeztetett rá, hogy az önkormányzat tervezi a rendelőintézet harmadik szárnyának megépítését, a járóbeteg ellátás fejlesztését.

Ezt dr. Bodnár Imre, a Paksi Gyógyászati Központ főigazgatója is alátámasztotta. Azt mondta, túlzó elképzelés egy kórház létrehozása, hiszen annak jelentős az eszköz- és szakemberigénye. Arra viszont megvannak a szakmai érvekkel alátámasztott tervek, hogy miként bővítenék a gyógyászati központot. Egyik terület az egynapos sebészetet, ahol további mozgásszervi, bőrgyógyászati, urológiai és nőgyógyászati műtétek elvégzésére nyílna mód, létre kívánnak hozni egy gasztróenterológiai részleget néhány ágyas fektetővel, hogy ott is elvégezhessenek intenzív osztályos hátteret nem igénylő beavatkozásokat.

Megkerestük dr. Csók Sándort, aki a Paksi Kórházért Alapítvány kuratóriumának elnöke volt. Ő azt mondta, az alapítvány nem aktív, azt az ügyészség megszüntette. Emlékeztetett rá, hogy a szülőotthon megszűnése után rögtön az ügy élére állt, rengeteget dolgoztak a paksi kórházért, egyebek között hatezer aláírást gyűjtöttek. 2000 tájékán az akkori egészségügyi miniszterig, Gógl Árpádig jutottak, de azt a választ kapták, hogy miután Szekszárd harminchárom, Dunaújváros harminchét kilométerre fekszik Pakstól, klasszikus kórház építésének kormányzati, illetve állami támogatására nincs kilátás.

– Amikor világossá vált, hogy ez szóba sem jöhet, azt tűztük célul, hogy legyen egy tökéletes rendelőintézetünk, egynapos sebészetünk, jól működő mentőállomásunk – mondta dr. Csók Sándor, aki úgy értékeli, hogy személyes törekvésének eredménye az, hogy Pakson ilyen korszerű rendelőintézet, ahova éppen ezért, mindig elégedetten lép be. – Legyünk büszkék arra, hogy ilyen tökéletesen felszerelt és ilyen tökéletes szakemberekkel, vezetővel rendelkező intézményünk van – foglalta össze. Azt mondta, éppen ezért nem tudja támogatni Gálosi János törekvését, az okafogyottá vált.