Járosi Márton: a megújulókra nem lehet a rendszer biztonságát alapozni

– A stabil villamosenergia-szolgáltatáshoz, a rendszer stabil működéséhez elengedhetetlenek az alapterhelést biztosító, szabályozható erőművek, mert az időjárásfüggő megújulókra nem lehet a rendszer biztonságát alapozni – mondta dr. Járosi Márton a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Az Energiapolitika 2000 Társulat elnökét Kakuk L. Tamás kérdezte.

– Mára jól látható, hogy a zöld szervezetek által sokat támadott nukleáris erőművek leszerelése sokat rontott a globális felmelegedés helyzetén közben pedig folyamatosan nő a villamos energia iránti igény. Ez lehet a magyarázata annak, hogy néhány atomellenes állam mára meggondolta magát – hangzott el első felvetésként. – Amikor az áramellátásról gondolkodik egy állam – alternatív zöld energiaforrás vagy hagyományos energiaforrás – a biztonság kérdése kerül előtérbe. Eldöntheti-e a vitát a túlzott energiafogyasztás, merre tereli? – hangzott el a kérdés.

A felvetésre Járosi Márton elmondta, hogy mivel a fosszilis alapú energiatermelés szén-dioxid-kibocsátással jár, az energetikát is a szén-dioxid-kibocsátásnak a tükrében ítéli meg a politikai hivatalosság. – Ennek az ideológiai alapja az, hogy a klímaváltozást a káros kibocsátás, kiemelten a szén-dioxid-kibocsátás okozza, és ezért az erőművek felelősek. A környezetvédelmet ma azonosítják a klímavédelemmel, és a klímavédelem egyenlő a dekarbonizációval, a karbonátmentes villamosenergia-termeléssel. Vagyis a környezetvédelmet leegyszerűsítik a szénmentes, úgynevezett zöldenergia-termelésre, és ezáltal a megújulókat indokolatlanul felértékelik. Közismert, hogy Németország felmondta tulajdonképpen politikailag az atomerőműves villamosenergia-termelést, és a megújulók élharcosa. De ha megnézzük, hogy a felhasznált villany miből származik, azt látjuk, hogy a hagyományossal azonos megújulónak a kihasználása olyan alacsony, hogy az összes villanytermelés mindössze 13%-át adja. Ezért az alternatív energiaforrások nem lehetnek megoldás egy ilyen fejlett gazdaságban sem, mint a német.

– Sokan vitatják Paksot, és azt mondják, hogy alternatív energiaforrásokban, úgynevezett zöld energiában kellene gondolkozni. Egyáltalán összemérhető-e ez a kettő hatásában, hogyha az energiabiztonságról beszélünk? – kérdezte a műsorvezető.

Járosi Márton erre egy viszonylag friss példát hozott fel. – Augusztus 7-én délután fél négy körül a magyar villamosenergia-rendszer terhelése 6115 megawatt volt. Ebből 2275 megawatt, vagyis 37% volt az import. A hazai termelés Pakson kereken 1700 megawatt, tehát körülbelül 50%, a mátrai lignit erőmű 700 megawatt, a gáz ugyancsak 700-730 megawatt. És akkor most jön a megújuló: a szélerőművek teljesítménye 22 megawatt volt. Itt érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon 325 megawatt beépített teljesítmény van szélerőműbe, ebből 22 segített be, vagyis kevesebb, mint 10%. A naperőművek tehát hatvan megawattal járultak hozzá, de nem egész nap, hanem csak a déli órákban. Reggel nulla, aztán ahogy egyre melegebb van felfut, aztán estére megint visszaesik.

– Tehát hatékonysági probléma van vele? – hangzott el a kérdés, amire Járosi Márton azt mondta, kihasználási probléma van, mert, hogy ilyen közhelyet mondjak, ha nem fúj a szél, akkor nem pörögnek a kerekek, ha nem süt a nap, akkor nem adnak áramot. A média megírja vastag betűs címmel, hogy tegnap már a teljes német villamosenergia-igényt a megújulók, a szél- és a naperőművek elégítették ki, éljen. És előtte nap, meg ma vagy holnap mi lesz? Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy – és ezt a mostani nyári forró napok is mutatják – a stabil villamosenergia-szolgáltatáshoz, a rendszer stabil működéséhez elengedhetetlenek az alapterhelést biztosító, szabályozható erőművek, mert az időjárásfüggő megújulókra nem lehet a rendszer biztonságát alapozni. Ez itt az alapkérdés. – emelte ki.

– Olvasható volt olyan hír is, miszerint egyre több állam – amelyek eddig magenergia-ellenesek voltak – elkezdenek beruházni, illetve egyre komolyabban gondolkodnak azon, hogy atomerőműveket hozzanak létre – vette fel Kakuk L. Tamás.

– Nagyon izgalmas ellentmondást érintett, mert a klímavédelem egyik látványos ellentmondása éppen az, amire rákérdezett, hogy tudni illik, az atomerőművek nem bocsátanak ki szén-dioxidot, ennél fogva a klímahisztéria, a dekarbonizáció szempontjából nagyszerűek. Mégis az atomerőművek ellen is fellépnek a zöldek – mondta Járosi Márton, aki arról is beszélt, hogy jelenleg 450 blokk működik a világon, és közel 60 van építés alatt van. A jövőben a tervek szerint ötszáz új blokk épül negyven országban. Ennek az oka az, hogy az atomerőmű az ellátásbiztonság szempontjából kiemelt. Ami az uránkészleteket illeti, a jelenlegi technológia mellett 120 évre, de ha figyelembe vesszük a tóriumkészleteket, aztán az úgynevezett szaporító reaktorokat, akár ezer éves nagyságrendre is kiterjeszthető ezek élettartalma. Ez biztonságot ad, ezért van, hogy fokozott mértékben terjed a világon, és természetesen az atomerőmű szabályozható, a megújulókkal szemben tervezhető, biztonságos energiaellátást biztosít, és az árviszonyokra is azt lehet mondani, hogy versenyképes – fejtegette Járosi Márton.

– Minden állam számára stratégiai kérdés, hogy az energiaellátását biztosítani tudja és lehetőleg független módon. Paks II. tehát egy helyes válasz a magyar kormány részéről? – hangzott el a következő kérdés.

– Az egyetlen helyes válasz, mondta Járosi Márton. Hozzátette, az energiabiztonság értelmezésével is baj van. Nincsen függetlenség ebben a világban, mert az egyes országok természeti adottságaikat a villamos energia-termeléshez szükséges nyersanyagokat tekintve különbözőek. A különbözőségből természetesen következik az, hogy egymásra vannak utalva, de ez az egymásrautaltság egyensúlyban tartható, a politikának az a lényege, hogy egyensúly alakuljon ki – mondta Járosi Márton.