Szabó Péter: Mit üzen ma nekünk Szent István öröksége?

– Szent István királyt ünnepeljük, aki nem csak államot alapított, országot épített, de kitartásával, hitével, emberi nagyságával több, mint ezer éve kijelölte utunkat, jövőnket, integrációnkat, fejlődésünk szellemi, lelki útját – nyitotta ünnepi beszédét Szabó Péter, polgármester augusztus 20-án. Arról beszélt, mit ad mai életünkhöz Szent István király műve és személye, mit tanulhatunk tőle, mit üzen öröksége a paksiaknak életünkről, jövőnkről, közös sorsunkról.

– Szent István király ma is erkölcsi mérce, hiszen miközben kemény kézzel, és mai értékrendünkbe már nem mindenben illő eszközökkel vezette országát, mégis megmaradt a bölcsesség, mértékletesség, a hit és az emberszeretet útján – mondta a polgármester, kiemelve, hogy tisztelte az embert, a magyart és az idegent is. Tudta, hogy a magyar embereknek azzal adja a legtöbbet, ha taníttatja őket, megszervezi a közéletet, megerősíti gazdaságilag az ország lakóinak mindennapi életét. Többet látott az ide települő emberekben puszta munkaerőnél, a demográfiai krízis megoldásánál, gazdasági eszköznél, amit mai európai vezetőink is megszívlelhetnének tőle. Tudta, hogy Isten gyermekeként minden ember egyenlő, hogy az ide érkező idegenek gazdagítják országunkat, de csak akkor, ha van közös nevező, azonos lelki-szellemi értékrend, amire nem pusztán gazdasági, hanem közös emberi értékeket is lehet építeni.

Szabó Péter hangsúlyozta, hogy Szent István a jövő embere is volt. Mivel ismerte és értette emberi létünk legfontosabb értékeit és irányait, képes volt az ország számára biztos jövőt és határozott utat kijelölni. Egy reményvesztett népből büszke nemzetet formált, így sokak számára valódi erőforrássá vált, és még napjainkban is bátran tekinthetünk ekként rá.

A közelgő atomerőmű-építés kapcsán a polgármester hangsúlyozta, hogy nekünk most közösen egy olyan várost kell megszerveznünk, ahol a lakosságszám közel 50 százalékkal megnövekszik, ahol új óvodáknak, megújuló iskoláknak, új egészségügyi, szociális, kulturális és sportlétesítményeknek, a város mindennapi életét segítő új közlekedési útvonalaknak, elektromosságra épülő tömegközlekedésnek kell néhány éven belül működnie.

Elmondta, hogy több nagy beruházás van az előkészítés fázisában, melyek reményeik szerint a következő hónapokban már látható módon mutatják a város fejlődésének irányát, jövőképét. Kiemelte, hogy ennek a munkának szerves részeként tekint a lakosság bevonására, gondolatainak véleményének meghallgatására is.

Arról is beszélt, hogy nem a város gazdasági kényszere, nehéz politikai, vagy egyéb krízise hozza a változás kényszerét, hanem az az akarat, mely a nemzet jövőjéért, országunk következő 50 évének energiabiztonságáért ró ránk felelősséggel teljes feladatokat, feszült emberi helyzeteket, kér tőlünk bölcsességet és áldozatot. Kiemelte, hogy változni mindig nehéz, egy ilyen helyzetben pedig még inkább, de erősíthet mindannyiunkat, hogy mindezt gyermekeinkért tesszük, amit ma nagylelkűen feláldozunk a magunk akaratából, kényelméből a jövőért, azt unokáink kapják vissza jólétben, fejlődésben, anyagi biztonságban és egyéb, a város által nyújtott lehetőségekben. – Nagy és felelősségteljes feladat ez, mely részünkről hitet, bátorságot, bölcsességet, kitartást, elszánt akaratot, alázatot, együttműködést, felelősséget és kölcsönös tiszteletet követel. Mindazt, amit Szent Istvántól tanulhatunk – húzta alá zárógondolataiban a polgármester. Klenk Réka népzenész működött közre a városi ünnepségen, amelynek idén is része volt az új kenyér megszentelése és szétosztása.